Czina György Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében gazdálkodik, Szerencs térségétől egészen a Hernád-völgyig, Vilmányig bezárólag. Mintegy ötven táblát művelnek: őszi árpát 160, őszi káposztarepcét 140, szóját és olajtököt 100, kukoricát pedig 50 hektáron termesztenek.

–  Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az aszály miatt megnöveltük az őszi árpa és az őszi káposztarepce vetésterületét. Utóbbi kapcsán most szembesültünk azzal, hogy az április eleji országos lehűlés, az este tíztől reggel hét óráig tartó mínusz 8-9 ℃-os fagy miatt a virágzó repce lehullajtotta szirmait, így nem tudott becő képződni. Ennek eredményeként lesznek olyan táblák, amelyen a hozam az egy tonnát sem fogja elérni. Ilyen még sosem tapasztaltam a 40 évnyi gazdálkodási pályám során.

– A szántóföldi növénykultúrák mellett 20-20 hektár termő alma- és meggyültetvényünk van, utóbbihoz további 6 hektárt telepítettünk. Mindkét gyümölcsöst elláttuk csepegtetőöntözéssel. A meggyet már virágzáskor öntözni kezdtük, mert úgy látjuk, a fagy nem okozott benne jelentős kárt, hátha a rügyek megfázása miatti veszteség nem lesz olyan jelentős. Az alma esetében sajnos nem voltunk ennyire szerencsések, az ültetvényben 60-70 százalékos fagykárt könyveltünk el, ezért mérlegelnünk kell, érdemes-e megkezdeni az öntözést.

A fagytól eltekintve Czina György nem panaszkodik a tavaszi időjárásra, a vetések szépen lezajlottak. Egyelőre növényvédelmi gondjuk sincs, ami szerinte a sávművelésnek is köszönhető, hiszen szellősebb állományt tudtak kialakítani.

Takarmányt termesztenek öntözés nélkül

A Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. idén ünnepli fennállásnak 70. évfordulóját. A szántóföldi növénytermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozik, a betakarított terményt állataik takarmányozására fordítják, ennek megfelelően alakították ki a vetésszerkezetet.  Harangi Sándor, a cég növénytermesztésért felelős vezetője elmondta, hogy idén eddig mindössze 150 milliméter eső hullott a Hajdúságban. Volt ilyen már a korábbi években is –, ezért a tavaszi aszály ellen már az őszi munkálatokkor elkezdtek védekezni. Összesen 2600 hektár szántót művelnek, ebből 1100 hektáron kukoricát (többféle módon hasznosítják: szemesként, silózva, illetve nedves, roppantott formában is készítenek), 260 hektáron napraforgót, 430 hektáron pedig gabonaféléket vetettek, amiket szenázsként takarítanak be. A több mint 300 hektár őszi búzát szemesként takarítják be, valamint 190 hektárnyi lucernájuk is van. Tehát kifejezetten állatállományuk ellátására kialakított vetésszerkezetről beszélhetünk, egyedül a napraforgót értékesítik.

– A szemesként betakarítani kívánt árpa és búza, vagy a szenázsnak való rozs, tritikálé vetésénél vízmegőrző talajmunkákat végeztünk, vagyis szántóföldi kultivátorral történt az alapművelés, sok esetben hengereztünk is, így a téli csapadékot meg tudta tartani a talaj.

– Gazdasági területeink úgy helyezkednek, hogy nincs lehetőségünk az öntözésre. Emellett a birtokpolitika sem engedi ennek a lehetőségét. Vagy integrációban vagy bérleményben vannak a területek, így legfeljebb dobos öntözést alkalmazhatnánk, de az meglehetősen költséges, a lineárokat pedig nem tudjuk működtetni, mert a területek mozaikosak, több kisebb parcellákból állnak.

A szezonális növényvédelmi intézkedéseket megtették, szerencsére ezen a területen nincsen különösebb gondjuk. A változó klíma miatt a sárgarozsda esetenként gondot okozott, de célzott védekezéssel kezelni tudták a helyzetet.