Biotermesztésnél nagyon fontos a szakmai felkészültség, amit Zsuzsi tovább bővített gödöllői tanulmányaival, ahol növényorvosi diplomát szerzett. A védekezést a megelőzésre kell alapozni a konvencionális gazdálkodásban is, de ez hatványozottan igaz az ökotermesztésben. A megelőzés alapja pedig az előrejelzés, ezért csapdákat és meteorológiai állomást is használnak. Ismerni kell a károsítók életciklusát, a területre jellemző fertőzési viszonyokat, a fertőzésre alkalmas időjárási feltételeket, szükség esetén gyorsan beavatkozni, és ismerni a lehetséges védekezési módszereket, az ökogazdálkodásban engedélyezett szereket. Csonthéjasoknál a monília elleni védekezés nehéz. Évekig nem kellett különösebben foglalkozni a levéltetűvel, de a néhány évvel ezelőtt észlelt – Magyarországon új károsítónak számító – japán kajszi-levéltetű a megjelenése évében komoly gondot okozott a kajsziban.
A meggyben a cseresznyeléggyel kell számolni, a korai fajtákkal könnyebb felvenni ellene a harcot. A szilva a szilvamolyok ellen feromoncsapdás előrejelzéssel, Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmény használatával egész jól védhető. A nehézségek sora végtelen, ilyenek a vadkárok, de előfordultak már deszikkáló szer elsodródásából adódó problémák is. A gyomok elleni mechanikus módszerek időben történő elvégzése – elsősorban a bolygatott területen a parlagfű irtása –, a megfelelő tápanyag-utánpótló anyagok kiválasztása és a kijuttatás módszerének megoldása, az öntözés kérdése, a tavaszi fagyvédelem nap mint nap komoly kihívás elé állítja a családot.
A munka dandárját maguk végzik el. A metszés és a betakarítás komoly kézi munka, miközben sajnos egyre kevesebb az alkalmas dolgozó ebben a szektorban. Csaba szintén kertészként végzett és korábbi munkái során komoly metszési gyakorlatra és gyümölcstermesztési tapasztalatokra tett szert. Így a metszés nagy részét ő szervezi, irányítja és végzi el, Zsuzsi besegít, ahogy az adminisztratív munkái engedik. A betakarítást idénymunkások alkalmazásával oldják meg.
Értékesíteni a kajszit a legkönnyebb, általában helyben, valamint a nagymarosi és a nagytarcsai piacokon adják el a termést, és tagjai egy termelői szervezetnek is.
Több lábon kell állni, kihasználni a vidék adottságait, vallja a házaspár, így elképzeléseik között további fejlesztések szerepelnek. A turizmusra mindenképpen érdemes építeni: a Dunakanyar különösen kedvelt helyszín a kirándulók, kerékpárosok körében. Szabadtéri programok szervezésével várják az ide látogató turistákat a GyümölcsözZön Biokertben. Itt nyitott portakánt maguk fogadják majd az érkezőket és bemutatják nekik, hogy milyen eredményeket lehet elérni a biogazdálkodással, továbbá a Dunakanyar más termelői számára is egy lehetőség, hogy megjelenhetnek a termékeikkel.
