0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Fanyűvők nélkül hiába ültetnek új esőerdőket

A termeszek nem épp arról híresek, hogy a fák barátai lennének. Talán mindenki hallott már róla, hogy tönkreteszik a fából készült  dolgokat is. Egy új tanulmány mégis azt sugallja, hogy nélkülük nem olyan sikeres az esőerdők újratelepítése.

A lassabb lebomlás oka az lehet, hogy a termeszcsaládok még kisebb méretűek, ezért kevesebb az egyedszám, és nem olyan hatékonyak, mint az idősebb kolóniák. Emiatt

lassabban tudják a holt faanyagot lebontani, ami lassítja a szén és a tápanyagok visszajutását a talajba is. Mindez lassíthatja az erdő növekedését és hatással lehet az ökoszisztéma egészségére is.
termeszek rovar termesz
A világon élő termeszfajok mindössze 3 százaléka okoz gondot. Európában egyébként 10 fajuk található meg, de Magyarországon egy sem
Fotó: Roy Buri, Pixabay

A kutatók szerint ezért érdemes lenne holt faanyagot átvinni az őserdőkből a frissen telepítettekbe. Ezzel a lebontó szervezeteket lehetne átköltöztetni, ami növeli a biodiverzitást, és a már jelen lévő lebontók számára is táplálékot kínál.

„Egy fiatal, épp regenerálódó erdőben nincs holtfa” – magyarázta Zanne. „Ezért ha ilyen rönköket hoznak át, azzal a jelenlévő lebontó szervezetek túlélhetnek addig, míg az itt növő fákról el nem kezd számukra megfelelő táplálék képződni.”

A kutatók emellett azon is elgondolkodtak, hogy érdemes-e egész termeszvárakat is átköltöztetni a holtfával együtt. Azonban sem ezt, sem a holtfa-rönkök transzplantációt nem tanulmányozta még senki. Az erdőket kezelőket pedig valószínűleg nehéz lesz meggyőzni róla, hogy ezek pozitív lépések lehetnek.

Újfajta szemlélet szükséges az erdők egészségéért

„A legtöbb emberek – beleértve az erdőket kezelőket – nem nagyon szereti a termeszeket” – mutatott rá Wijas. „Azonban igen fontos szerepük van az erdők egészsége szempontjából.”

A termeszfajok mindössze 3 százaléka okoz problémát az emberi háztartásokban, miközben a többi 97-ről alig tudunk valamit, mutatott rá Zanne. Ő és Wijas azon dolgoznak, hogy jobban megértsék ezeknek az apró rovaroknak a szerepét az esőerdőkben és más ökoszisztémákban.

A két tudós azt feltételezi, hogy a termeszek szenet kötnek meg a váraiknak. Amikor megeszik a fát, nem képesek teljesen megemészteni. Az ürülékükben felhalmozódnak az emésztetlen részek, melyekből aztán a várukat építik.  Még az is lehet, hogy több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak.

Emellett hozzájuk köthető egy nitrogén-kötő baktérium is, mely olyan nitrogént képes létrehozni, ami a fák növekedéséhez kritikus fontosságú.

gomba lebontó esőerdő ökoszisztéma biodiverzitás ausztrália
A lebontó szervezetek gyorsíthatják az frissen telepített Fotó: sandid, Pixabay

„A termeszek és a gombák rendkívül fontosak ahhoz, hogy az erdő működjön” – mondta Zanne.

Azt is érdekes lenne megvizsgálni, hogyha visszatérnek a termeszek az erdőbe, az milyen más élőlények megjelenését teszi lehetővé. Hangyák, gyíkok és erszényes mókusok is megjelenhetnek, melyek a termeszekkel táplálkoznak. Ezek egyelőre azonban csak találgatások, további kutatások szükségesek a bizonyításukhoz.

Magyarországon is igyekeznek a frissen telepített erdőkbe visszacsempészni a biodiverzitást, hiszen a faültetés önmagában még nem eredményez erdőt. Hazánkban ennek módszere az úgynevezett avartranszplantáció. Ugyanazon elven működik, mint amit az ausztrál tudósok is kipróbálnának: az idős, biodiverz erdőkből összegyűjtenek avart, amiben benne vannak a lebontó szervezetek, valamint lágyszárúak magva, gombaspórák, és ezt terítik ki a fiatal erdősítésben.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: