0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. június 12.

Fanyűvők nélkül hiába ültetnek új esőerdőket

A termeszek nem épp arról híresek, hogy a fák barátai lennének. Talán mindenki hallott már róla, hogy tönkreteszik a fából készült  dolgokat is. Egy új tanulmány mégis azt sugallja, hogy nélkülük nem olyan sikeres az esőerdők újratelepítése.

Az ausztrál Cary Ökoszisztéma Tanulmányok Intézetének tudósai egy olyan tanulmányt vezettek, mely során az újratelepített esőerdőkben vizsgálták az apró rovarok hatását. Kutatásuk a Journal of Applied Ecology szaklapban jelent meg.

„Az emberek azt gondolják, hogy egy fajgazdag fatelepítéssel regenerálhatóak az esőerdők” – mondta Baptiste Wijas, az intézet posztdoktori kutatója. Ezt azonban érdemes átgondolni.

Nem kellene vajon más élőlényeket is betelepíteni ahhoz, hogy az erdei ökoszisztéma működni tudjon? Erre nem sokan gondoltak eddig az esőerdők újraültetése során

– írja a Phys.org.

esőerdő termesz
Ausztrál esőerdő látképe
Fotó: Pixabay

Azonban ezek a kérdések igen fontosak lehetnek, mivel az esőerdei területek jelentős része mára ilyen újratelepítéssel jött létre. Az erdősítés, melynek során mezőgazdasági vagy más módon hasznosított földeket ültetnek tele fákkal, fontos tevékenység a biodiverzitás megőrzése, valamint a légköri szén-dioxid megkötése szempontjából.

Wijas és az intézet egy másik kutatója, Amy Zanne arra voltak kíváncsiak, hogy az olyan lebontó szervezetek, mint a termesz és a gombafajok, hogyan járulnak hozzá az erdő egészségéhez és a szénmegkötéshez. Ennek tesztelésére három erdősített területen helyeztek el tömör fából készült téglákat: egy őserdei területen, valamint két szomszédos erdősítésnél, melyek négy és nyolc évvel a kutatás kezdete előtt lettek ültetve.

Ezek a területek az 1900-as években is erdők voltak, amikor is feltörték őket és ananász, banán, valamint olajpálma ültetvényeket telepítettek rájuk. A 2000-es évek vége felé azonban felhagyták őket, ekkor a Rainforest Rescue („esőerdő mentő”) nonprofit szervezet szerezte meg. 2010-ben és 2014-ben többféle fafaj csemetéit ültették el a területeken.

A fadarabok kihelyezése után a kutatók mindhárom területen ellenőrizték azokat félévente. Feljegyezték, hogy van-e rajtuk bármilyen gomba vagy termesz, és mérték, milyen gyorsan bomlanak le.

Korábban Dél-Amerikában végeztek hasonló kísérleteket, ami alapján a kutatók azt várták, hogy a termeszek aktivitása hasonló lesz az érintetlen őserdei, valamint az újratelepített területen. A gombák aktivitását azonban kisebbre becsültek a fiatalabb erdősítésekben.

A termesz vagy a gomba a szívósabb?

Ehelyett pont az ellenkezőjét tapasztalták. A gombák elég ellenállónak bizonyultak, és az ősi, valamint az öregebb erdősítésben nagyjából hasonlóan működtek. A fiatalabb erdőben egy picit voltak csak „lassabbak”. A termesz fajok ellenben már nem voltak ilyen szívósak. Ugyan mindhárom területen jelen voltak, jóval lassabban rágták szét a kint hagyott faanyagot a fiatal erdősítésekben, mint az őserdőben. Még 12 évvel a fatelepítések után is jelentősen kisebb volt az aktivitásuk.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: