Az ausztrál Cary Ökoszisztéma Tanulmányok Intézetének tudósai egy olyan tanulmányt vezettek, mely során az újratelepített esőerdőkben vizsgálták az apró rovarok hatását. Kutatásuk a Journal of Applied Ecology szaklapban jelent meg.
„Az emberek azt gondolják, hogy egy fajgazdag fatelepítéssel regenerálhatóak az esőerdők” – mondta Baptiste Wijas, az intézet posztdoktori kutatója. Ezt azonban érdemes átgondolni.
– írja a Phys.org.

Fotó: Pixabay
Azonban ezek a kérdések igen fontosak lehetnek, mivel az esőerdei területek jelentős része mára ilyen újratelepítéssel jött létre. Az erdősítés, melynek során mezőgazdasági vagy más módon hasznosított földeket ültetnek tele fákkal, fontos tevékenység a biodiverzitás megőrzése, valamint a légköri szén-dioxid megkötése szempontjából.
Wijas és az intézet egy másik kutatója, Amy Zanne arra voltak kíváncsiak, hogy az olyan lebontó szervezetek, mint a termesz és a gombafajok, hogyan járulnak hozzá az erdő egészségéhez és a szénmegkötéshez. Ennek tesztelésére három erdősített területen helyeztek el tömör fából készült téglákat: egy őserdei területen, valamint két szomszédos erdősítésnél, melyek négy és nyolc évvel a kutatás kezdete előtt lettek ültetve.
A fadarabok kihelyezése után a kutatók mindhárom területen ellenőrizték azokat félévente. Feljegyezték, hogy van-e rajtuk bármilyen gomba vagy termesz, és mérték, milyen gyorsan bomlanak le.
Korábban Dél-Amerikában végeztek hasonló kísérleteket, ami alapján a kutatók azt várták, hogy a termeszek aktivitása hasonló lesz az érintetlen őserdei, valamint az újratelepített területen. A gombák aktivitását azonban kisebbre becsültek a fiatalabb erdősítésekben.
A termesz vagy a gomba a szívósabb?
Ehelyett pont az ellenkezőjét tapasztalták. A gombák elég ellenállónak bizonyultak, és az ősi, valamint az öregebb erdősítésben nagyjából hasonlóan működtek. A fiatalabb erdőben egy picit voltak csak „lassabbak”. A termesz fajok ellenben már nem voltak ilyen szívósak. Ugyan mindhárom területen jelen voltak, jóval lassabban rágták szét a kint hagyott faanyagot a fiatal erdősítésekben, mint az őserdőben. Még 12 évvel a fatelepítések után is jelentősen kisebb volt az aktivitásuk.