Amint ismeretes, az antibiotikumokkal kapcsolatos szabályozások sokkal szigorúbbak lettek. Gyorsabb gyógyulás, kevesebb tejveszteség érhető el, illetve az is figyelemmel kísérhető, hogy az alkalmazott gyógymód hatásos-e. Ha nem, akkor hamar lehet másik gyógymódra váltani. Mindezt grafikonokon is lehet követni.
– Azért volt szükségünk a rendszerre, mert fejésnél és takarmányozásnál találkozunk az állatokkal, és akkor ritkán mutatják az ivarzás jeleit.
A legfontosabb információ az, ami az ivarzás időpontjára vonatkozik, mert erre alapozva az optimális időpontban tudunk sort keríteni a termékenyítésre. Az egészségi állapot jelzése is fontos információ, mivel számos esetben a jelenség mögött a kérődzés, az emésztés leállása lehet.
Volt már rá példa, hogy leállt a kérődzése a tehénnek, vagy nem evett, mert nem volt étvágya, de a készülék révén időben lehetett intézkedni a probléma orvoslására – mesélte Németh Balázs.
Extra minőség, svájci színvonal
Már három éve annak, hogy Balázs a sajtkészítés alapjait elsajátította a Székelyföldön élő Bányász Józseftől, de sokat köszönhet a Dunaharasztiban működő családi vállalkozásnak, a Paraszt sajtnak is – Ficsor Árpád és Magyar László a mai napig segítik sajtkészítői munkáját. Az azóta eltelt rövid idő alatt termékeikkel már számos elismerésben volt részük.
A tejfeldolgozó üzemet is saját forrásból, családi összefogással alakították ki. A sajtkészítő kádban a tejet 63 Celsius-fokon, három percig kíméletesen hőkezelik, így megőrzik annak minőségét. A sajtkészítő kádban háromszáz liter tejből három guriga, összesen 25-27 kilogramm sajt készül, ami télen zsírosabb, nyáron lágyabb állagú.
A naponta termelt tej mennyisége nem lesz napi hatvan liter, mint a holstein marhák esetében, csak tehenenként 15-20 liter, de sokkal jobbak a beltartalmi értékek: a zsírtartalom 4,3 százalékos, a fehérjetartalom pedig 3,6 százalékos. A tejben az összcsíraszám mindig tízezer alatti, a szomatikus sejtszám pedig 15 000-től 70 000-ig terjed, mely lényegében extra minőséget, svájci színvonalat jelent. Ez kell a jó sajthoz.
Erjesztett takarmányt nem etetnek, rétiszénára és lucernaszénára alapozzák a takarmányozást. Az így készült szénatejet helyben dolgozzák fel, sajtot készítenek belőle. Az udvaron lévő, egyik kétszáz éves gazdasági épület pincéjében alakították ki a sajtérlelőt. A helyiségben érlelődő sajtokat egy nagy üvegajtón keresztül az érdeklődők is szemrevételezhetik.
Svájci mintára kemény és félkemény sajtok készülnek: raclette, comté és a harmadik a Jóska bátyám kedvence, amit Bányász József tiszteletére nevezett el így Balázs. Emellett a vásárlói igényekhez igazodva kapható náluk trappista és parenyica is, utóbbi különböző ízesítésben. A sajtokat lucfenyődeszkán érlelik, természetes kéregflórával. A gurigákat eleinte naponta, később kétnaponta, végül heti két alkalommal sós vízzel mossák és forgatják.
