Takarmányválasztás a klímaváltozás tükrében
A klímaváltozás jelentős kihívásokat jelent a tömegtakarmány termesztése szempontjából. A szárazság és az évről évre erősödő aszály a gyepterületek hozamát csökkenti, miközben rontja a réti széna minőségét. A kukoricaszilázs termesztése is egyre nehezebbé válik a vízhiány és az aflatoxin-szennyezés kockázata miatt. A jövőben, vagy már most a húsmarhatenyésztőknek alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez. Ez magában foglalja a szárazságtűrő növényfajok tömegtakarmányként való szántóföldi termesztését és a hatékonyabb legelőgazdálkodást.
Ebben az új klimatikus környezetben egyáltalán nem mindegy, milyen takarmányt választunk állatainknak. Elengedhetetlenül fontos az aflatoxinos kukorica kerülése, különösen a szoptató anyatehenek állományában, mivel az aflatoxin átmegy a tejbe, ronthatja a borjak testsúlygyarapodást. Emellett rontja az étvágyat, roncsolhatja az emésztőtraktus belső felületét és gyengülhetnek a szaporodásbiológiai eredmények. Magyarországon sajnos mértek már a határértéket sokszorosan meghaladó aflatoxin-koncentrációt kukoricában – figyelmeztetett Dr. Orosz Szilvia. Ezért igazoltan „mentes” kukoricát kell etetni, vagy érdemesebb árpával dolgozni, de a tritikálé is kiváló megoldás lehet.
A kukoricaszilázs helyett érdemes elgondolkodni a klímaváltozásnak megfelelő tömegtakarmányokban, mint a korszerű cirokfélék. Kiemelten javasolt a BMR-cirok, amely jól emészthető és stabilabb alternatíva lehet. Egymenetes betakarítású (járva szecskázó kell hozzá). Fontos, hogy ne 4 méteres, alacsony energiatartalmú, hagyományos silócirkot szerezzünk be a húsmarhák takarmányozására, hanem a 2 méteres, korlátozott magasságú, de jól emészthető és nagyobb energiatartalmú BMR-cirokféléket.
Érdemes megvizsgálni a cirokkeverékek termesztését is, mivel nagyon kedvező lehet a gazdálkodók számára a hozam, költség és szárszilárdság szempontjából. A szudáni fű szintén megoldás lehet, de a betakarítása körülményes. Fővetésben 60 nap után már kaszálható 150 cm-es magasságban, a sarjú pedig még kétszer ad takarmányt (+30 nap és +30 nap). Fonnyasztani kell.
A vízhiányos időszakokra válaszul érdemes kihasználni a szeptembertől áprilisig terjedő időszakot őszi vetésű gabonákkal (mint a rozs, tritikálé, árpa) vagy intenzív füvekkel (olaszperje vagy fesztulólium). Ezek korán, április végén, május elején betakaríthatók, elkerülve a hőség időszakát. Ha kisebb a termőterületünk, akkor a kettős termesztés maximális hozamot eredményezhet: ősszel rozsot vagy tritikálét vetünk, majd tavasszal, a betakarítás után kukoricát, vagy inkább cirkot. Javasolt kombinációk: rozs–cirok, tritikálé–cirok, olaszperje–cirok, fesztulólium–cirok.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a mohar olcsó vetőmag, amiből fantasztikus takarmányt lehet készíteni. Fontos a fiatalon (bugahányás kezdetén) történő betakarítás, mely szénának és szilázsnak is kiváló. A lucerna helyett érdemes más alternatívákat is keresni, mert láthatóan nem bírja a megváltozott klímát. Gondolkodjunk a szántóföldi szénakészítésben (zabszéna, gabonakeverék-széna, az olaszperje vagy a fesztulólium szénája, moharszéna)!
Melléktermékek kezelése és a biztonságos tárolás
A nedves melléktermékek, mint a nedves sörtörköly, nedves CGF vagy WDGS esetében a tárolás módjára különös figyelmet kell fordítani, mivel ezek gyorsan romló takarmányok. Ideális esetben kéthetente érdemes friss nedves sörtörkölyt vagy CGF-et hozni.
Kisebb állományokban azonban nehéz ezt az anyagot két hét alatt megetetni, nyáron pedig akár egy hét után már penészesedhet és forróvá válhat. A legbiztonságosabb tárolási mód a hurkázott nedves melléktermék, amely lehet ideiglenes – 1-2 hetes tárolásra is alkalmas.
Ha rövid távon, fedett takarmánykonyhában vagy ároksilóban tároljuk a nedves anyagot, a minél nagyobb anyagmagasság kulcsfontosságú, mert annál kisebb lesz a felület a súlyhoz képest, és belül levegőtlenebbé válik az anyag, csökkentve a romlást. A hurkában azonban lehet hosszú távon is tárolni a nedves melléktermékek egy részét: a nagy mennyiségű (pl. 1 hurkányi: kb.250 tonna) megerjedt anyag stabil, nem romlik és folyamatosan etethető. Nem kell félni attól, hogy megérkezik-e a következő szállítmány vagy sem.
Ha van rá lehetőség, készíthetünk csemegekukoricacsuhé-szilázst is, amely jól emészthető és a tehenek is szeretik. Fontos a darált forma és a megfelelő tömörítés, különben ecetes lesz.
Képzés és együttműködés a siker záloga
Az önszerveződés és a továbbképzés rendkívül fontos a húsmarhatartásban. Keressünk olyan oktatókat, szakembereket vagy szaktanácsadókat, akikben bízunk, és szerveződjünk. Az online képzések, vagy a félnapos, egynapos kurzusok nagyon hasznosak lehetnek a családi gazdaságok számára. Dr. Orosz Szilvia szerint nagyon fontos továbbá, hogy rendszeresen vizsgáltassuk be a takarmányokat. A tenyésztőegyesületek segíthetnek az összefogásban és a szakemberekhez való eljutásban, így érdemes kihasználni az erejüket.
Mindezek a gyakorlati tanácsok, melyet Dr. Orosz Szilvia előadásából emeltünk ki segíthetnek a húsmarha-hizlalással foglalkozó gazdálkodóknak, hogy hatékonyabban és fenntarthatóbban működjenek a változó környezeti és piaci feltételek mellett. A proaktív hozzáállás, az új technológiák és növényfajták megismerése, valamint a szakmai együttműködés a jövő sikeres gazdálkodásának alapja.
Agrárközgazdasági kitekintés a járvány tükrében – Magyar Mezőgazdaság
A hazai juhtejágazat kettős szorításban – Magyar Mezőgazdaság
