Oktatás és utánpótlás
Hitka Géza, a MATE docense szerint a diákok számára az agrár- és élelmiszeripar kevésbé vonzó terület. Bár a Covid és a háborús helyzet rávilágított az ágazatok stratégiai fontosságára, ami segített a csökkenő hallgatói létszám stagnálásában, még mindig vonzóbbá kell tenni ezeket a területeket. Az oktatásnak folyamatosan frissítenie kell a tananyagot a legújabb technológiákhoz és trendekhez igazodva.
A kerekasztal-beszélgetés során felmerült a Z és Alfa generáció megszólításának nehézsége is. Kántor Gyöngyi példaként említette, hogy a diákok számára élményt és szórakozást kell nyújtani, ha be akarják vonzani őket akár csak a szakmai gyakorlatra. A technológia és automatizáció jobban érdekli őket, mint a mezőgazdaság nehézségei, mint a szag és a meleg. Sok diák nem látja értelmét az termelésben töltött nyári gyakorlatnak, inkább az iskolai falak között maradna.
Hitka Géza aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a hallgatók felületesebbé váltak, mindenről egy picit tudni akarnak, de semmiben sem akarnak elmélyedni. Ez problémát jelenthet a jövőben, mivel az AI nagy versenytársa lesz a horizontális tudásnak, és a mélységi tudás hiánya nem lesz versenyképes az AI-val szemben.
Átképzés és együttműködés
Az átképzés és továbbképzés létfontosságúvá válik. Fábri Ágnes hangsúlyozta, hogy párhuzamosan kell kezelni a jelenlegi működést és a stratégiai terveket, mint az ő esetükben egy új gyár felépítését. A dolgozókat fel kell készíteni az új gépekhez és a megváltozott kompetenciaigényekhez. Ehhez speciális, akár néhány hónapos belső képzésekre is szükség van, melyek a cégspecifikus tudásra fókuszálnak. Kiemelten fontos az oktatási oldallal való együttműködés, ahol a gyakorlati oktatók akár az üzemből is jöhetnek.
Kántor Gyöngyi szerint a vezetőket is be kell vonni a mentorálásba és fejlesztésbe, de a munkavállalók hajlandósága a fejlődésre gyakran elakadásokat okoz.
A Prohuman vezérigazgatója kiemelte a hatékonyság fontosságát minden területen, valamint a technológiai fejlődés adaptálását és a kollégák fejlesztését, hogy egyáltalán kommunikálni tudjanak az új eszközökkel. Hatalmas kihívást jelent a munkaerő megtartásáért folytatott harc, és egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldi munkavállalók is, mint például az erdélyi munkaerő. A kerekasztal-beszélgetés zárásaként Kántor Gyöngyi minden vezetőnek „érett és tudásszomjjal felvértezett munkavállalókat” kívánt. Hitka Géza az egyetemek nyitottságát hangsúlyozta az új technológiák és az ipari együttműködések iránt. Arra buzdította a jelenlévő kollégákat, hogy használják ki a lehetőséget az egyetemekkel való együttműködésre, hiszen ők kutatják az új trendeket és építenek kapcsolatokat az ipar szereplőivel.
