Ahogy a Kecskeméten megrendezett Portfolio AgroFood 2025 konferencián elhangzott, a digitális átalakulás mellett a munkaerőpiacot olyan fundamentális problémák sújtják, mint a drasztikusan csökkenő munkaképes korú népesség és a szakképzett munkaerő hiánya, melyet tovább súlyosbítanak a munkavállalók megváltozott elvárásai. Most a vezető HR-szakemberek és egyetemi oktatók elemzését mutatjuk be a hazai agrárium munkaerőpiaci helyzetéről és a megoldási lehetőségekről.
A mesterséges intelligencia (AI) és a munkaerőpiac átalakulásáról tartott előadást Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója, aki kiemelte, hogy 2030-ra több mint 85 millió állás maradhat betöltetlen globálisan a nem megfelelően képzett munkaerő miatt. A munkaerőpiac szerkezete folyamatosan átalakul, ennek egyik fő mozgatórugója az AI, ami immáron képes az emberi teljesítményt megközelíteni, sőt, bizonyos területeken, mint a számítógépes kódolás, már majdnem azonos szinten áll az emberrel. Ez felveti a kérdést, hogy miként viszonyuljunk majd a gépekhez, amikor szellemi teljesítményben is túlszárnyalnak minket.
Három kategóriába sorolható az AI-val való együttműködés. A kiterjesztett intelligencia esetében mi határozzuk meg a feladatot és a megoldás módját (pl. e-mail-írás, dokumentum összegzése). Az automatizált intelligencia választásakor a gép a pontos utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül hajtja végre a feladatot (pl. chatbotok). Az autonóm intelligenciával pedig már a gép döntéshozatalra is képes anélkül, hogy emberrel konzultálna (pl. agrárterületen a növény állapotának felmérése, permetezés végrehajtása teljesen önállóan).
Az AI leginkább az irodai tevékenységeket tudja átvenni, míg az építőipari munkák kevésbé automatizálhatók. Hosszú távon egyes szakértők azonban arra számítanak, hogy valamennyi tevékenységet meg lehet oldani valamilyen módon mesterséges intelligenciával.
A magyar munkaerőpiac sajátosságai
Magyarországon 4,2 millió a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,3-4,5 százalék között mozog. A reálbér 2024-ben 14,7 százalékkal növekedett. Aggasztó trend, hogy a munkaképes korú népesség évente 60 ezer fővel, a 20–39 éves korosztály pedig 150 ezer fővel csökken. Ezzel párhuzamosan bizonyos szakmákban a betöltetlen pozíciók aránya akár 70 százalékos is lehet, ami strukturális munkanélküliségre utal: hiány van szakképzett munkaerőből, miközben vannak, akik nem dolgoznak.
Az agrárszektor nehézségei
Az agrárszektorban elsősorban technológiai, demográfiai és környezeti kihívások jelentkeznek. Bár az automatizáció növekszik, az élőmunka továbbra is nagyon jelentős marad. A mobilitás hiánya, a hirtelen létszámigény-növekedés (szezonalitás) és a szezonok szűkülése tovább nehezíti a munkaerő megtalálását. A toborzási verseny, a fluktuáció, a betanítás és a logisztika is jelentős kihívást jelent a meglévő munkaerő megtartásában, miként az adminisztráció, például az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) bonyolultsága is problémát okoz.
Kántor Gyöngyi, a Master Good HR-igazgatója szerint a legfontosabb probléma a munkavállalók attitűdje. Az agráriumban nem lehet hétszámjegyű fizetéssel betanított munkát végezni, és bár vannak technológiai fejlesztések, mégsem lehet légkondicionált baromfitelepeket létrehozni. Az állatok és növények gondozása olyan magatartást és viselkedést igénnyel a mindennapi munkavégzés során, amire megfelelő személyt találni szinte lehetetlen. A feketegazdaság és a szezonalitás szintén jelentős hatással van az ágazatra. Annak ellenére, hogy a munkanélküliség alacsony, sokan nem akarnak dolgozni.
Fábri Ágnes, a Gallicoop Zrt. HR-vezetője hasonló kihívásokról számolt be, különösen a délkelet-magyarországi Szarvas központú telephelyeik esetében. A munkavállalók 80 százaléka fizikai dolgozó, de a munkához való hozzáállásuk problémákat gerjeszt. Sok betanított munka van, és az 50 kilométeres körzetből történő bejárás (akár másfél óra utazási idő) is a határt jelenti a munkavállalóknak.
