A sörpiacon mindkét szegmensre, a nagyokra és a kicsikre is szükség van, mindemellett tény, hogy van hová előrelépni, hiszen a kisüzemi főzdék becsült piaci részesedése Magyarországon 3-4%, míg például skandináv országokban 10% körüli, de Olaszországban is 8-9%, az USA-ban pedig kiugró, 26%-os. Az innovatív termékek megjelenése és a fiatalabb generációk érdeklődése nagyban hozzájárul a kisüzemi sörök piaci pozíciójának erősödéséhez. Heti-havi rendszerességgel jelennek meg új sörök; nagyon széles kínálatból választhatnak a sörszeretők.
A kisüzemek piacrajutásának támogatására hívták életre korábbiakban a “sörtörvényt” (7/B. § – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény italszabályozást érintő kiegészítő rendelkezése), amely részletesen szabályozza a vendéglátóhelyek sör-, üdítő- és ásványvíz-értékesítését – ideértve a kisüzemi sörök piacra jutását is. A szabályozás célja, hogy korlátozza a nagy gyártók térnyerését, biztosítva a kisüzemi sörök piacra (vendéglátóhelyre, csapra) jutásának lehetőségét és előmozdítsa a választék diverzifikációját a vendéglátásban. A kisebb sörfőzdék helyzetét, piaci érvényesülését társadalmi és gasztronómiai szerepük miatt is érdemes megerősíteni, stabilizálni, ennek érdekében e törvényi szabályozásnak a betartására nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni és erre fel kell hívni az érintett piaci szereplők figyelmét is.
Jelenleg alapvetően kétpólusú a sörgyártás, azaz vannak kis és nagy gyártók, a közepes méret gyakorlatilag hiányzik, melynek erősödését e törvény szigorú betartása is segítené. Fentieken túl – a bormarketing mintájára – célzott kommunikáció és marketing révén lenne szükséges erősíteni a sör gasztronómiai szerepét, az egyes termékek, irányok különlegességének hangsúlyozásával és a fogyasztók ismereteinek bővítésével.
