Szerző: Dr. Notterpek T. Jácint
A szántóföldi zöldségek betakarítási- és tárolási kihívásai
A zöldségek piacosságának és tárolhatóságának egyik legjelentősebb kritériuma a minőség. Ha a termelőnek lehetősége van a minőségi raktározásra, úgy növelheti a potenciális bevételét. Ennek fényében egy hatékony terménytároló kialakítása során nem csak a mindenkori piaci, technológiai igények, de azok beruházási- és megtérülési költségei is jól kalkulálhatóak.
Az egyes zöldségfélék (hagyma, burgonya, sárgarépa, gyökérzöldségek) betakarítás utáni veszteségei a terméktől és az adott körülményektől függ. A légzésből és transzspirációból származó masszív tömegvesztés mellet, számos probléma merülhet fel a tárolás során. A megjelent tudományos publikációk a betakarítás utáni raktározási veszteségek mértékét Európában a zöldség- és gyümölcstermesztésben átlagosan 25-33%-ban határozták meg, míg annak mértéke a globális adatok elemzését követően 31-38%-ra tehető. Bizonyos trópusi, nagy csapadékmennyiséggel rendelkező területeken a FAO becslései szerint akár 50 %-t is elérhet.
A betakarítást követő első 12-16 nap a legkritikusabb időszak a tárolt zöldségek és gyümölcsök életében. Ebben az időszakban van szükség a legnagyobb és legprecízebb hűtési- és szellőztetési folyamatok vezérlésére és egyensúlyban tartására.
Általánosságban elmondható, hogy minden terméknek szüksége van bizonyos időre, hogy a betakarítást követően végbe menjenek azok a természetes folyamatok, amelyek elengedhetetlenek és a sikeres raktározás előkövetelményei is egyben. Míg korábban ezek az utóérési folyamatok akár a kiemelést követően szabad ég alatt is megtörténhettek, napjainkban az erősen változó klimatikus viszonyok, de leginkább az extrém hőmérsékleti ingadozások miatt egyre inkább egy betakarítás- és tárolástechnológiai átállás felé mutatnak.
A vöröshagyma tárolása
A hagyma esetében eltérő megközelítést igényel a tárolás kivitelezése, mint például a burgonyánál, ugyanakkor mind az áttelelő, mind a tavaszi hagymák tárolási és betakarítási technológiája átalakulóban van. A betakarításkori extrém magas hőmérsékletek mindkét időszakban számos látens, vagy akár szemmel is jól látható tüneteket okoznak, amelyek később akár a precíz, szakszerű tárolás során is jelentős problémákat és kiesésekhez vezethetnek. Az extrém UV sugárzás a napégéses foltokat okozhat, míg a 35 fok feletti maghőmérséklet tartósan fennállása esetén a hagyma belső levelei szalonnásodnak, később elfolyósodnak, így a termék eladhatatlan válik.
A probléma nem csupán az időjárási körülményekre vezethetők vissza, hiszen a tapasztalatok azt mutatják bizonyos fajták fogékonyabbak, míg más fajták nem mutatnak reakciót, akár extrém magas hőmérsékletek esetén sem. A válasz a hagyma felépítéseben rejlik. A nagy és közepes testű hagymák szűk nyaki átmérővel nem tudják olyan hatékonyan leadni a felesleges hőt, mint a vastagabb nyakkal rendelkező társaik. A növények már a talajban, akár fajtajeleget meghazudtoló formákat alakítanak ki, mint például a gyökérrendszer irányába történő, esetenként extrém megnyúlás. A kiemelt, vagy betárolt hagyma gyors száradásnak indul, így a hőleadás mértéke a beszűkült nyakon lelassul, a tartós maghőmérséklet pedig elvégzi végzetes munkáját. Idővel ugyan a hagymatest lehűl, addigra viszont irreverzibilis változások alakultak ki a hagyma szöveti állományában, ami a fent említett tünetegyütteshez vezet. Amennyiben a hagyma betakarítást követően azonnal a raktárba kerül, úgy a napi kapacitásnak megfelelően kell elkezdeni az utóérést, száradást és hőmérsékletkiegyenlítést támogató eljárásokat.
A burgonya esetében az utóérés és sebgyógyulás folyamata 1-2 hét (fajtától és betakarítástól függően) 12-15°C-on és 80-95%-os relatív páratartalmon történő tárolást jelent, majd a tényleges és hosszantartó raktározási hőmérsékletet (2-8 °C) ebből az állapotból érjük el lassú hűtéssel (0,2-0,6 °C/nap).
Az AgriRootz GmbH fő profilja a költség- és energiahatékony tárolási megoldások tervezése és kivitelezése. A precíziós szellőztetés, hűtés- és tárolás egy innovatív saját fejlesztésű szoftvernek köszönhetően oldja meg azokat a problémákat, amelyekkel csak nagyon kevesen vannak tisztában. A RootzControl hatékony tudása az elmúlt több mint 10 év technikai- és technológiai fejlesztésének eredménye, amit napjainkban már több mint 160 európai termelő nagyjából 1,7 millió tonna szántóföldi zöldség tárolására használja nap mint nap. A helytelen tárolási rendszerek különböző raktározási veszteséghez (víz- és tömegvesztés, rothadás, minőségi romlás stb.…) vezetnek, amelyek odafigyeléssel és a megfelelő technológiák együttes alkalmazásával minimalizálhatók, így végső soron szignifikánsan közvetlen módon befolyásolják az adott periódus jövedelmezőségét.
(X)
