Fejlesztés, értékesítés

Állatainkat természetszerűen tartjuk, legelőre alapozott takarmányozást folytatunk. Kiegészítésként saját termelésű gazdasági abrakot adunk, az ásványi anyagokat és nyomelemeket nyalósó formájában juttatjuk eléjük.

Az elmúlt évek beruházása eredményeképp egy fejőrobottal fejlesztettük technológiánkat, az elhelyezési körülményeket istállóbővítéssel javítottuk, a feldolgozóban új eszközök, megújuló energiával működő gépek segítik a munkánkat. Kialakítottunk egy új, digitálisan temperálható sajtérlelőt, amivel lehetőségünk nyílt a tej hosszú távú raktározására, ami akár 6-8 hónap is lehet érlelt sajt formájában.

Termékeinket közvetlenül értékesítjük a fogyasztóinknak Igmándi Sajtműhely nevű manufaktúránkból.

A családi gazdaságban adódó feladatok döntő többségét családon belül meg tudjuk oldani. Három fiúgyermekünk (László, Hunor, Koppány) felelősségteljesen kiveszi részét a munkából. László és Hunor agrárpályát választott, Mosonmagyaróváron tanulnak. Koppány előtt még gimnázium évek állnak, de pályaválasztási elképzelése szintén az agrárium felé tereli. Bízunk abban, hogy a gazdaság folytonossága fennmarad, az elmúlt évek erőfeszítései nem voltak hiábavalók.

Állatállomány, termelés, takarmányozás

Nőivarú szarvasmarha-állományunk saját nevelésből származik. Jelenleg 40 db fejős tehenünk van és azok nőivarú szaporulata. Arra törekszünk, hogy tenyészetünkből egyirányú legyen forgalom. Tenyészállatot jellemzően nem vásárolunk. Gazdaságunkban tartunk továbbá kb. 20 anyajuhot terület-karbantartás céljából. Részt veszünk a muraközi ló fajtarekonstrukciós programjában, jelenleg 3 kancával és egy fedezőménnel. Természetesen az udvarban különböző baromfifélék és háztáji sertés is van, saját ellátásra.

Most álltuk át a robotfejésre (addig sajtáros fejést folytattunk), ez az átállás és a tavalyi gyenge minőségű takarmányunk miatt még alacsony a tejtermelésünk, de hosszú távú célunk a 20-22 literes fejési átlag.

Ötven hektár ökológiai minősítésű legelőnk és kaszálónk van vegyesen, valamint vetésforgóban 10-15 hektár lucernánk, a szálastakarmány-szükségletünk kielégítésére. Harminc hektár szántóterületünkön termeljük az abraktakarmányt, amiből azért eladásra is jut. Gyakorlatilag a takarmányellátásunkat 100 százalékban saját forrásból biztosítjuk. Egyedül az alomszalmát vagyunk kénytelen vásárolni, ha a vetésforgó úgy alakul.

Szálas tömegtakarmánnyal etetünk, ami lucernát és réti szénát jelent. A gazdasági abrakot kizárólag a robotba használjuk, egyedenként 3-5 kilogrammal számolunk. Egyelőre ez kísérleti stádiumban van, meglátjuk, elég-e a kitűzött termelési színvonal eléréséhez.

Nagy László, Szabó Ildikó