Ijesszük el a bizalmatlanságot
A szülők kötelessége odafigyelni arra, hogy a gyermeknek ne csak a hasa legyen tele, hanem minden szükséges tápanyagot és egyebet is megkapjon. Ezek legfontosabb forrásai a zöldségek és a gyümölcsök. És érdekes módon éppen ezekkel kapcsolatban merül fel leggyakrabban kétely és ellenállás a gyermekek részéről. Ezért tudatos, kedves és néha egy kicsit rafinált szülői közreműködésre lehet szükség.
Ezért együnk nyugodt, kellemes légkörben, kerüljük a negatív megjegyzéseket, kritikát, erőltetést. Fogyasszuk élvezettel ugyanazt az ételt, mert az különösen bizalomgerjesztően hat, ha egy ismerős, megbízhatónak tartott ember már túlélte az adott étel elfogyasztását. Kínáljuk meg több alkalommal, ne fogadjuk el az első nemet. Készítsük el más dizájnnal az ételt, tálaljuk másképpen, játékosabban.
Alultápláltság, minőségi éhezés, hiánybetegségek
Akár gyermekről, akár felnőttről van szó az új ételek kipróbálásától való irracionális félelem, zavarnak minősül, mivel jelentős hatással van a mindennapi működésre, a mentális egészségre és az életminőségre. Ez az állapot táplálkozási hiányosságokhoz, szorongásos zavarokhoz és korlátozott étrendhez vezethet. A súlyosabb esetek megoldásához érdemes szakmai segítséget igénybe venni.
Lehetséges lenne megelőzni?
Az íz- és szagérzés már csecsemőkorban bekapcsolt állapotban van, sőt valószínűleg már azelőtt is, az anyaméhben. És mivel a csecsemő az anyatej ízében érzi, hogy milyen ételeket fogyasztott korábban az édesanya, már akkor van értelme bemutatni neki az élelmiszerek széles skáláját, magyarán már a szoptatás idején elkezdhetjük rászoktatni a későbbiekben fogyasztásra szánt ételekre.
Ezért kicsit sem mindegy, miket fogyaszt az anya, mert az egészségtelen ételekre ugyanúgy rászoktathatjuk a kicsit, mint a természetes ízekre és az egészséges alapanyagokra. Az édesanyának ajánlott végigenni a teljes szezonális repertoárt, legalábbis a biztonságosan fogyasztható élelmiszereket tekintve. Ezzel már élete hajnalán benyomásokat és tapasztalatokat szerezhet az emberiség által biztonságosnak vélt élelmiszerek ízeiről. Így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a későbbiekben is elfogadóbb lesz velük szemben.
A csecsemőtápszerekből sajnálatos módon hiányzik az a fajta ízgazdagság és változatosság, amit az anyatej nyújtani képes. És ez összefügghet azzal, hogy a tápszeren nevelt gyermekeknél gyakrabban fordul elő ételneofóbia, mint az anyagtejjel tápláltak között.
Bár az ételneofóbia a kor előrehaladtával általában mérséklődik, jelentős hatással bír a gyermek hosszabb távú étkezési szokásaira. És már azt is tudjuk, hogy ez a probléma nemcsak a gyermekeket érinti, hanem azokat a felnőtteket is, akik konzerválták magukban az új élelmiszerekkel kapcsolatos irreális félelmeiket. Ami nem utolsó sorban magában hordozza annak a veszélyét is, hogy ezeket majd továbbadják leendő gyermekeiknek.
