Kovács Csaba nevét korábban sokan a lovassportból ismerhetik, hiszen fogathajtásban ért el sikereket, lánya Zsófia pedig díjugratásban versenyzett. Ám a lovakat felváltották a tehenek a birtokon, jelenleg 50-et tartanak belőlük, amelyből 35 adja a ma már széles körben ismert Tekeresvölgyi sajtok alapanyagát.

Egy tehéntől az érlelt sajtokig

Néhány saját és bértartásban lévő ló most is megtalálható a gazdaságban, de az egykori versenyző azt mondja, hogy a gazdaság csak akkor tudja a családot eltartani, ha haszonállatokkal foglalkoznak. A lótartás drága hobbi, ellenben a szarvasmarha képes hasznot termelni, összegzi a döntését.

– Édesapám 2008-ban döntött úgy, hogy tehenet vásárolunk, először csak saját magunknak – mesél a gazdaság kezdetéről Kovács Zsófia, aki ma már a birtok másik tulajdonosa. – Ebben az időben kezdett Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapni az egészséges táplálkozás, egyre többen gondolták azt, hogy szeretnének adalékmentes, tiszta élelmiszerhez jutni.

A környezetükben is hamar mutatkozott erre igény, egyre többen szerettek volna friss tejet vásárolni, ezért gazdaságukban szaporodni kezdett teheneik száma. Tíz magyartarka tehén került a gazdaságba, utána viszont már a saját szaporulat jelentette a gyarapodást, így szép lassan természetes úton növekedett az állomány.

Csaba lánya, Zsófi a gazdaságban nőtt föl, és végül szőlész-borász szakmérnöki végzettséget szerzett. Ezt a döntését pedig a sajtkészítéssel hozza összefüggésbe. A tej mennyisége hamar elérte azt a szintet, ahonnét egyenes út vezetett a feldolgozásig, amit autodidakta úton kezdtek el elsajátítani, és lépésről lépésre haladtak a profi sajtkészítés felé.

– Először a tej közvetlen feldolgozásával indultunk, joghurtokat készítettünk és gomolyát, általában mindenki ezzel kezdi a sajtkészítést. De már az elején érzetük, hogy az érlelt vonal lenne az, amit szeretnénk folytatni – meséli Zsófi, akinek pályaválasztása igencsak szerencsés volt, hiszen a szőlész-borász szakirányon szerzett élelmiszerkémia-, biokémia-ismeretek segítették a sajtkészítés elméleti alapjait.

A sajtkészítésben a legnagyobb inspirációt egy svájci tanulmányút jelentette 2011-ben, amit komoly elhatározás és egy technológiai fejlesztés követett. Így vált fő profiljukká a hegyvidéki karakteres érlelt félkemény sajt, amit saját stílusukban, az alapanyagaikhoz és a lehetőségeikhez igazítottak, és amit már többféle ízesítéssel is készítenek – jelenleg is több tonna érlelődik a pincében. Arra is törekedtek, hogy a sajtjaiknak saját karaktere legyen. Ehhez az ízesítés mellett a pincében történő érlelés is hozzájárul.

Természetes kéreggel dolgoznak, nem viaszolják a sajtokat. A három legfontosabb sajtjuk a svájci Appenzellerre hasonlít, a Zsenge, a Rusztik és a Matuzsálem 4 és 12 hónap közötti érlelési idővel készülnek.

Emellett a tejtermékek széles skáláját készítik, például különféle lágy sajtok egészítik ki a kínálatot. Friss termékekből is nagy választék érhető el, népszerűek a gyümölcsös joghurtok, amelyhez a gyümölcsalapot a birtokon készítik, van tejföl, vaj, krémsajtok, kefir, gomolya többféle ízesítéssel. A színes termékpaletta többek között a vásárlók kényelmét is szolgálja. Mivel helyi piacokon értékesítenek, azt tapasztalták, hogy az emberek szeretik egy helyen megvásárolni a termékeket, azoknál a termelőknél, akiknek már bizalmat szavaztak.