– Emellett nagyon fontosnak tartjuk a személyes jelenlétet, a vásárlók igényelik, hogy kapcsolatot ápolhassanak velünk, ezt szeretnénk is megtartani, hiszen mi vagyunk ezeknek a termékeknek az arcai. Bár a rendszeres hétvégi piacozás nagyon megterhelő, nem szeretnénk abbahagyni, már van segítőnk is, de a családból legalább egyvalaki mindig ott van a pultnál – mondja Zsófi.

Sokan vásárolnak a birtokon is, ahol kialakítottak egy üzletet, ami rendszeres nyitvatartással működik minden nap. Ez nem csak a vásárlásról szól, lehet egy birtoklátogatási program is, ahol a kilátogatók megismerhetik a minőségi élelmiszerek előállítását, az állatok tartását. Éttermek alapanyagként használják a termékeiket, illetve a sajtokat borászatok kínálják a borkóstoló programokon.

Istálló komolyzenével

A magyartarka fajtákat később svájci barnákkal egészítették ki. Az állatokat karámban, kifutóban, illetve a legelőn megosztva tartják. Mivel gazdasághoz nem tartoznak termőföldek, a takarmányt vásárolják az állatok számára, ami miatt a költségek nehezen kiszámíthatók, illetve nagy előrelátást igényel, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban. Ottjártunkkor is éppen a gabonatárolók feltöltése történt. De nem csak a mennyiség a lények, nagyon figyelnek a takarmány minőségére, hiszen anélkül nincs minőségi tej.

Kolbászok a saját húsüzemből

Pár évvel ezelőtt egy húsműhellyel és készételkonyhával bővült a birtok, ahol többféle kolbász, szalámi, sonka, füstölt áru, virsli, télen pedig klasszikus disznótoros-termékek készülnek.

– Édesapám volt egykor a falu hentese, aki rengeteg disznóvágást bonyolított le a téli szezonokban, és amikor mennem kellett vele, azt nagyon nem szerettem. Ehhez képest most vágom a disznókat, a borjúkat és keverem a kolbászt – válaszolja Kovács Csaba arra a kérdésre, hogy mi volt az oka, hogy a sajtok mellett hentesáruk készítését is elkezdjék.

A farmüzlet egyben érlelő helyiség is, a fából készült épület magas tetőszerkezetéről és oldaláról kampókon lógnak a kolbászok és szalámik, sonkák.

Nem tudni, hogyan marad még idő és energia a vendéglátásra, de az idegenforgalom is része a birtok életének. Három apartmant tölthetnek meg a vidéki feelingre vágyó vendégek, és akiket nem zavar a hajnali tehénbőgés. Cserébe a gazdaság termékeit találják a reggeliző asztalra.

– A farmot őstermelő családi gazdaság formában üzemeltetjük, és mára jövedelmező vállalkozássá fejlődött – mondja Zsófi, akitől azt is megkérdezem, lehet-e gazdaságos az állattartás ma Magyarországon. Idővel két családi gazdaságot hoztak létre a birtokon belül, amelynek a családtagok a tulajdonosai és tagjai. A keretek így még tágabbak. Az őstermelő működési forma előnye még a sok kedvezmény is, viszont könyvelési, banki hitel vagy lízingelés szempontjából adódnak bonyolult helyzetek, ekkor viszont hátrányát érzik ennek a vállalkozási formának, ezért dilemma, hogy hogyan folytassák.

Mindenesetre a birtok jövedelmező, ami köszönhető az átgondolt gazdálkodásnak, de még inkább annak, hogy szinte minden megtermelt pénzt visszaforgatnak a gazdaságba, hogy további fejlesztéseket hajtsanak végre.