Az Egyesült Államok déli részének gasztronómiájában, valamint a közel és távol-keleti, az indiai, a brazil és a Srí Lanka-i konyhában is jelentős szerepet játszik. Tőlünk délebbre, például Bulgáriában vagy Törökországban is ismerik és használják. Magyarországon egy-két kísérletező kedvű kertésznél és hobbikertésznél már megtalálható.
Az okra valójában trópusi zöldség, de már a mérsékelt égövön is kísérleteznek a meghonosításával. Genetikai és földrajzi eredete vitatott. A mályvafélék családjába tartozik és a biológusok szerint nem zöldség, hanem gyümölcs. Bár általánosan elfogadott, hogy a trópusi Nyugat-Afrikából származik, vannak olyan tudósok, akik szerint a Felső-Nílus- völgy, ma Etiópia, Szudán és Eritrea a származási helye.
Brazíliában és az Egyesült Államok déli részén az éghajlatnak köszönhetően bőségesen termett, és könnyen bekerült a konyhákba. Az oszmán palota konyhájában pedig a 17. században jelent meg. Olyan népszerű volt a palotában, hogy külön okra főnök tisztséget hoztak létre.
Így termeszd a kertedben
Magyarországon is termeszthető, a magokat április elején érdemes vetni cserépbe, majd májustól a növényeket fokozatosan szoktatni a kinti levegőhöz és szabad földbe ültetni. Lassan csírázik, olykor két hét is eltelik a kelésig. Ültetés előtt alaposan öntözzük be, hogy minél kisebb gyökérsérüléssel, illetve minél nagyobb földlabdával tudjuk a földbe helyezni, 45-55 cm sor- és 35-45 cm-es tőtávolságra ültessük, ezt követően is alaposan öntözzük be.
Lehetséges a magok közvetlen szabadföldi vetése május közepén, ha már elmúlt a fagyveszély. Ez esetben 50 cm körüli sortávolságra, egymástól 3-4 cm-re, 2-4 cm mélyre tegyük a magokat.
Szerencsére nagyon kevés rovar támadja meg. Azonban a lisztharmatra és a poloskákra nem árt odafigyelni, mert az évszak végén előfordulhatnak a növényen.
