Éppen ezért érésidőben hálót kell kifeszíteni alá vagy agrofóliával borítani a talajt. A fát megrázva gyűjtsük össze a gyümölcsöt. A hosszú érési idő azt is lehetővé teszi, hogy különböző célra eltérő érettségű gyümölcsöt szedjünk. Éretlenül ugyanis savanyítani lehet, vagy az olajbogyóhoz hasonlóan sós lében eltenni. Befőttnek a már magasabb cukortartalmú, de még nem töppedt szemek alkalmasak, a teljesen érett gyümölcsből lekvár, szörp vagy pálinka készülhet.
Meleg, napos fekvésben, meszes, jó vízelvezetésű, középkötött talajban fejlődik jól, árnyékban kevesebbet terem. Nem kedveli a pangó vizet, a magas talajvízszintet. Teljesen télálló, kevés károsítója van, gyakorlatilag nem igényel növényvédelmet. Az első években vontatott a növekedése, több (5-6) év alatt fordul termőre. Idővel terebélyes növény válik belőle, ezért legalább 5 x 3 m-es helyet hagyjunk neki a kertben. Ültethetjük vegyes nyíratlan sövénybe. Érdemes két fajtát telepíteni, hogy több termést szüretelhessünk az első években.
Metszeni csak annyit kell, hogy fenntartsuk a kívánt formáját és méretét, illetve eltávolítsuk a kiszáradt, öreg ágakat.
Hazai faiskolákban néhány fajtája kapható. A Jolico osztrák nemesítésű, kimondottan nagy gyümölcsű somfajta, körte alakú, sötétpiros bogyója édes és 2-3 cm-re nő meg. Kellemesen édes-savas, kimagaslóan magas C-vitamin-tartalommal. Szeptemberben érik.
Augusztusban szedhető a bolgár eredetű Kazanlak. Gyümölcse körte alakú, 3-3,5 cm-es, 7-9 grammot nyom, fanyar, savanykás ízű.
Sárga bogyójú fajta a Lutea. Ez már augusztus elején érik, és bár bogyói csak 1,5-2 cm-esek, élénk sárga színük feltűnő díszt ad a kertnek. A bogyók hosszúkásak, elliptikusak, teljesen éretten finom édesek.
Kevésbé hozzáférhető itthon a szlovák Devin és Titus fajta, mindkettő nagy gyümölcsű som.
