
A mangalica egyébként nem volt képben a szerteágazó tevékenységek sorában. Zsóka azt mondja, kezdetben mint a zöldségtermesztés melléktermékeit hasznosító állatokra gondoltak, ezért csak néhány darabot akartak tartani a hátsó kertben, kiegészítő tevékenységként. Ez volt az az állattípus, amelyik igénytelenebb, megeszik mindenféle zöldséghulladékot. Szerencsére sikerült egy állattartó telepet megvásárolni, és az ott lévő karámrendszerben elhelyezni az állatokat. Így indult a mangalicafarm története.
Különböző étrendűek számára készíti a termékeket
A következő évek tanulással, tapasztalással teltek el. Ugyan mindig tartottak állatokat háztáji keretek között, de mangalicát nagyobb léptékben nem. Szép lassan a növénytermesztésről az állattenyésztésre tértek át. A zöldségeket felváltották a takarmánynövények, úgyhogy Zsóka mangalicái a család által megtermelt biotakarmányon híznak. Több mint tízéves munka eredménye, hogy jelenleg 80 anyakocából, tenyészkanokból és ezek szaporulatából áll az állomány. Kialakítottak egy mangalicatartó farmot, ahol már néhány munkatárs is segít az állatok napi gondozásában.
– Sokat kísérletezek, mert kedvelem a különlegességeket, és szeretnék a hagyományostól eltérő kínálatot adni a vevőknek – vallja. Élelmiszermérnökként tisztában van azzal, hogy egyre több táplálkozási problémával küzdő ember keresi a számára megfelelő élelmiszereket, ezért a különféle autoimmun betegséggel küzdőknek, a paleo- és ketogén diétát követőknek is készít termékeket. De a gourmék is válogathatnak a különlegesen fűszerezett kolbászok, tepertő- és zsírkrémek közül, emellett nagyon keresettek a magas minőségű tőkehúsok is. A legnagyobb meglepetés az volt számára, amikor huszonévesen először elment a mangalica fesztiválra, ahonnét azonnal elhozott egy termékdíjat, amit aztán szinte minden évben követett néhány díj.

A vevőkkel való személyes kapcsolat fenntartása az első
Zsóka rendkívül csinos, művelt, világlátott fiatal nőként csöppent a mangalicatenyésztők közé, megkérdeztem tőle, hogyan fogadta őt a gazdatársadalom: – Szerintem azt gondolták, hogy majd hamar elmúlik ez nálam – felelte mosolyogva. De nem múlt el, sőt, az elmúlt tizenhárom évben rengeteg munkával és szenvedéllyel tenyésztette az állatokat és gyártotta a finomabbnál finomabb termékeket, mellette pedig megismertette a világ egy részét a magyar mangalicával és az abból készült finomságokkal.