Új étrendi recept: több zöldség, kevesebb hús
Az EAT-Lancet Bizottság 2019-ben sok vitát kavart azzal, hogy erőteljes húsfogyasztás-csökkentést javasolt a fenntartható táplálkozás érdekében.
Az akkoriban először bemutatott „planetáris étrend” a vöröshús-fogyasztás szinte teljes visszafogására szólított fel, ami különösen az európai húsipar részéről váltott ki heves reakciókat.
A kutatók napi 15 gramm vörös húsnál húznák meg a felső határt – ez nagyjából heti egy kisebb adag marhahúst jelentene. A baromfi- és halfogyasztásban engedékenyebbek, 30-30 grammot tartanának elfogadhatónak naponta.
A hangsúly továbbra is a növényi alapú táplálkozáson van: 300 gramm zöldség, 200 gramm gyümölcs, 210 gramm teljes értékű gabona és 250 gramm tejtermék szerepel a „receptben”.
A magyar táplálkozási szokások ettől meglehetősen távol állnak: az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2023-ban a hazai vöröshús-fogyasztás egy főre vetítve meghaladta a 40 kilogrammot évente, ami több mint négyszerese annak, amit a bizottság fenntarthatónak tartana.A baromfié még ennél is magasabb: 30–32 kilogramm fejenként.
Ezzel szemben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az ajánlások alatt marad, különösen télen, amikor a lakosság fele nem éri el a napi ötszöri zöldség-gyümölcs bevitelt.
Fogyó állatállomány: cél vagy veszély?
Az új EAT-jelentés egyik legnagyobb újdonsága, hogy immár konkrét csökkentési célszámokat is rendel az állattartáshoz.
Ezzel párhuzamosan viszont a halgazdálkodást bővítenék: 2020-hoz képest 46%-kal nagyobb termelést tartanának kívánatosnak.
Magyarországon a kérődzőállomány már most is csökkenőben van: a KSH adatai szerint 2024 végén mindössze 860 ezer szarvasmarhát tartottak, míg a rendszerváltás idején ez a szám meghaladta a másfél milliót. A juhászat is csökkent, jelenleg 800 ezer anyaállat alatt mozog.
