A sertés- és baromfiágazat ugyanakkor erőteljesen exportorientált, így egy drasztikus nemzetközi fogyasztáscsökkentés komoly gazdasági következményekkel járna.
Az európai zöldszervezetek üdvözölték az új javaslatokat, hangsúlyozva, hogy az állattenyésztés klímaterhe és a hús túlzott fogyasztása fenntarthatatlan.
Az iparág képviselői viszont hangsúlyozzák: a tudományos konszenzus még nem teljes, és az állattartás kulturális, gazdasági és tájfenntartó szerepe sem hagyható figyelmen kívül.
Ahogy egy uniós szóvivő fogalmazott:
Politikai széljárás: változó prioritások Brüsszelben és Budapesten
A 2019-es első EAT-jelentés közvetve hatással volt az Európai Bizottság zöldebb agrárpolitikájára, például a „Farm to Fork” stratégiára. Azóta azonban változott a politikai klíma: a gazdák tiltakozásai és a 2024-es európai parlamenti választások nyomán több környezetvédelmi előírást lazítottak.
A jelenlegi uniós vezetés a fenntarthatóság mellett a „versenyképességet” és a „ruralitás védelmét” hangsúlyozza, így kevésbé valószínű, hogy radikális állatállomány-csökkentést írjanak elő.
Magyarország agrárpolitikája is a termelés fenntartására fókuszál. Az Agrárminisztérium rendszeresen hangsúlyozza, hogy a hazai élelmiszer-önellátás stratégiai jelentőségű, és a magyar fogyasztók hús- és tejtermékhez való ragaszkodása erős. Bár a minisztérium támogatja a zöld átállást, például a fehérjenövény-termesztés bővítésével vagy a klímabarát technológiák ösztönzésével, a fogyasztás csökkentését nem tűzte napirendre.
Érdekesség, hogy a hazai piacon ugyanakkor megfigyelhető a növényi alternatívák iránti növekvő kereslet: a növényi italok forgalma 2023-ban 15%-kal nőtt, és a nagy élelmiszerláncok egyre szélesebb kínálattal jelennek meg.
Ez azonban még mindig a teljes piac kis szeletét jelenti, miközben a magyar lakosság többsége számára a hús és a tejtermékek továbbra is a mindennapi étrend alapját képezik.
Merre tovább?
A friss EAT-Lancet ajánlás ismét rávilágít arra, hogy a fenntartható étrend nem pusztán egyéni egészségügyi kérdés, hanem globális ökológiai kihívás.
Magyarország számára a jövő útja valószínűleg nem a hirtelen és drasztikus húsmentesítésben, hanem a fokozatos arányeltolódásban rejlik: több növényi fehérje, helyi termelésű alapanyagok, tudatos fogyasztói döntések és innovatív élelmiszeripari megoldások révén.
