A hazai keverőüzemekben 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő tavaly, 4,1 százalékkal többet, mint az előző évben – közli az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Takarmánygyártás 2024. év statisztikai jelentése. Az évente megjelenő kiadvány az intézet által üzemeltetett Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) adatai alapján készült.
A szakemberek véleménye szerint az elmúlt évek nehézségei – az infláció, az aszály és az ennek folytán magasba szökő terményárak, valamint a szomszédban zajló háborúból kifolyólag megugró energiaárak – ellenére lassan talpra áll a magyar takarmánygyártás. Az alacsony alapanyagárak és az egyre csökkenő kamatok stabilabb környezetet teremtettek, amelynek során a takarmánygyártók is előre tudtak kalkulálni a költségekkel.
Több brojler- és sertéstáp
Magyarországon 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő tavaly, 4,1 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,3 százalékát (1,84 millió tonna) a baromfitakarmányok adták, míg a sertéstakarmányok 36,6 százalékkal (1,391 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok pedig 12,4 százalékkal (471,9 ezer tonna) részesedtek a 2024. évi teljes termelésből.
Egyaránt emelkedett a sertéstáp-előállítás (10,3 százalékkal) és kis mértékben a szarvasmarhatáp mennyisége (2,3%) is 2023-hoz képest. A juh és egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 0,8 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 1,9 százalék, azaz 70 ezer tonna volt (1. ábra).
Stabil a legnagyobb takarmánygyártók működése – lassan egy évtizede az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adja az előállított keveréktakarmányok mennyiségének közel harmadát, 2024-ben pontosan a 32,9 százalékát, 1,25 millió tonna késztermékkel.
