2,3 millió tonna gabona adja a takarmánykeverékek alapját

Az előállított össztakarmány 61 százaléka gabonamagvak, 13,9 százaléka fehérjenövények és 8,1 százaléka olajos mag, erre jönnek még a melléktermékek: legtöbb a malomipari melléktermék, ezt követi a feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS, amely a kukoricaalapú bioetanol-gyártás magas fehérjetartalmú mellékterméke, majd a sör- és cukoriparból származó hasznos anyag. Az AKI megjegyzése szerint a CGF (a kukorica nedves feldolgozásának mellékterméke) és CGM takarmánycélú felhasználása meghaladhatja a felmérés során kapott 31 ezer tonna értéket, ugyanis a legnagyobb szarvasmarha-tenyésztők által a keverőkocsikba betett mennyiségről nem rendelkeznek információval (2. ábra).

A baromfiágazat számára előállított tápokhoz tavaly átlagosan 62 százalékban gabonaféléket, 18,2 százalékban fehérjenövényt és származékait, 7,2 százalékban olajmagvat és származékait használtjuak fel. A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (5%). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 2,1 százalékban kevertek be takarmánykiegészítőket és koncentrátumot.

A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányokban sokkal alacsonyabb a gabonamag aránya (38,2%), viszont majdnem kétszerese a fehérjenövény-tartalom (13,1%). A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (18,7%), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (15,5%), továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők és koncentrátumok (5%) aránya is.

Kiegyensúlyozott hazai piac és növekvő export

A takarmánykeverékek éves értékesítési ára 2023-ban, egy magas árszintről indulva negyedévről negyedévre mérséklődött, egyes kategóriában meghaladta a 10 százalékot is. Ellenben a 2024-es évben kiegyenlített volt a piac, az egymást követő negyedévek közötti változás nem érte el a 4 százalékot.

Az exportált áru három legnagyobb célpiaca Románia, Horvátország és Szlovákia felé irányult. Az importált áru jóval elmaradt az exportált értéktől, így 77,7 millió eurós többlet keletkezett. A pozitív külkereskedelmi mérleg alátámasztja a magyar keveréktakarmány-ipar versenyképességét.

Megoszlás vármegyénként

A Magyarországon előállított 3,8 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 52,7 százalékát (több mint 2 millió tonna) az észak- és dél-alföldi régiók vármegyéiben gyártották 2024-ben. A teljes takarmánygyártás 14,3 százalékát Hajdú-Bihar vármegyében állították elő, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,2, majd Bács-Kiskun vármegye 9,7 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb aktív üzemegység, 23 teleppel Bács-Kiskun vármegyében található, amit Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegyék követnek, míg Veszprém és Nógrád vármegyékben a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó, működő üzemek száma.

Az AKI Takarmány 2024 kiadványa alapján összeállította:
Pálok-Ney Katalin