Mindenkire káros az avarégetés

A borzasztó rossz gyakorlatilag népszokás volt hosszú évtizedeken, tán évszázadokon át, mégis sikerült már nagyon sok településen túlhaladni. Ez az avarégetés. Környezetre, egészségre egyaránt káros, az égetés során nem csak szén-dioxid és halálos szén-monoxid, hanem dioxin is felszabadul. Utóbbi rákkeltő méreg: talajban 10 év, emberi szervezetben 7 év a lebomlási ideje.

Nem csak az égetőt és közvetlen háztartását, de a szomszédot, a településrészt is mérgezi. Sok településen szerencsére tilos már avart égetni, Budapest teljes területére igaz ez.

Zöldhulladék műanyag zsákban

Nagyon rossz az új népszokás: pénzért vásárolható plasztik zsákokba gyömöszöljük az avart, hogy azt dízel elégetése árán hulladéklerakóba vagy erőművekbe szállítsák, ahol ugyanúgy elégetik. Megszabadulunk tőle, el a kertből, hogy majd tavasszal ugyanezzel a lendülettel felkeresünk egy áruházat, ahonnan plasztikzsákokba csomagolt tőzeges földet, érett trágyát veszünk a talajerő pótlására, mert így szoktuk.

Nem, a vállalatok nem fogják a műanyagba csomagolt avart kibontani a műanyag csomagolásából, mert ez nem automatizálható, élőmunkaerő-igényes, ergo nagyon gazdaságtalan lenne: ergo nem fogják még központilag sem komposztálni. Elveszett tápanyag. Olyan szokás-drog, amiről a fejlett társadalmakat le kéne szoktatni. Zsákutca. Ökológiai tévcselekedet.