Kis-Ázsiában, Délkelet-Európában őshonos növény, évezredek óta termesztik. Melegigényes, de a félárnyékot jól viseli, talajban sem válogat, bár a mély termőrétegű, nyirkosabb talajokban érzi magát a legjobban. Arra azonban figyelnünk kell, hogy milyen alanyon vásároljuk meg, mert birsen nem viseli el az 5%-nál magasabb mésztartalmat.

Mutatós növény a kertben

Elterülő növekedésű, 3-8 méter magas kis fa vagy cserje, élénkzöld, hosszú, tojásdad bőrszerű leveleivel szépen díszíti a kertet. A levél enyhén hullámos a bemélyedő levélerek miatt, fonáka nemezesen szőrös, csakúgy, mint a friss hajtásai. Ősszel szép sárgára színeződik a lombja.

A hajtásokon idővel tövisek is kialakulhatnak, ami a sarjról nevelt példányoknál gyakoribb. Az idősebb növények szürkésbarna kérge is mutatós, mert mélyen berepedezik és szögletes lapok válnak le róla, ahol kivillan a vörös vagy sárga fiatal kéreg.

Májusban hozza 5-6 cm átmérőjű, magányos fehér virágait, a tavaszi fagyok kevésbé károsítják. Nagyon szépek a virágai, bennük a sok, sötétvörös porzóval. Öntermékenyülő, így egyetlen bokor is termést hoz a kertben.

Értékes gyümölcs

Almatermése van, vagyis a vacok is részt vesz a kialakulásában. Csakúgy, mint az almán vagy a körtén, a csészelevél maradványai megmaradnak a gyümölcsön, de sokkal feltűnőbbek, hosszabbak, mint a rokonain. Alakja a lapított gömbtől a körte alakig változik, általában 20-60 grammot nyom fajtától függően.

Változatos a héjuk is, ami lehet sima vagy molyhos, világostól a sötétbarnáig változó színű. November-decemberben szedhető és két-három hetes utóérlelés elteltével válik fogyaszthatóvá. Közkeletű vélekedés szerint akkor szedjük, amikor kétszer megcsípte a dér, de ilyen esetben azonnal fel kell használni, és a mai hosszú őszökön nem célszerű az első fagyokig várni a szüretével.

A naspolyában igen sok a C-vitamin, emellett B2 és B1-vitamin, valamint sok vas, kálium, kalcium és magnézium is található benne, cukortartalma viszont alacsony. Savtartalma háromszorosan haladja meg az almáét, fehérjékből pedig 20-30%-kal van több benne. A benne található sok csersav és pektin érdemel még figyelmet egészségügyi szempontból.

Elsősorban gyulladáscsökkentő hatása van, bélbetegségek kezelésére is alkalmas, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. Kérgéből főzetet készítettek eleink és vérzéscsillapításra, valamint cserzésre használták. Ezirányú kutatások napjainkban is folynak. A magból készített teának vesekőhajtó hatást tulajdonítanak. Naponta érdemes naspolyát fogyasztani annak, aki vese vagy májproblémákkal küzd.

Faiskolákban három fajtáját árulják a leggyakrabban. A Hollandi óriás gyümölcse a legnagyobb, 50 grammos, de keveset terem. Körülbelül feleakkora, körte alakú gyümölcse van a Szentesi rózsa naspolyafajtának, ami már október végén érik. Rendszeresen és bőven terem, a gyümölcs beltartalma pedig hazai mérések szerint jócskán meghaladja a Hollandi óriásét, és az íze is finomabb.

Hasonló méretű, de pár héttel később szedhető a Nottingham termése. A gyümölcs szinte szabályos gömb alakú, tompa végű, inkább széles mint hosszú. A napos oldalon fénylő pirosas árnyalatot kap, másutt zöldesbarna, a kocsány felé erősen molyhos.