Ez elegendő lenne ahhoz, hogy a szójaimport 5–10 százalékát kiváltsa, és ezzel csökkentse a dél-amerikai erdőirtásokhoz kapcsolódó európai felelősséget.

A rovarfehérje ára jelenleg még magasabb, mint a szójáé vagy a hallisztté, ám a környezeti előnyei megkérdőjelezhetetlenek. A termeléshez ötvenszer kevesebb föld, huszadszor kevesebb víz és tizedannyi energiaszükséges.

Emellett a fekete katonalégy-lárvák természetes módon termelnek antimikrobiális peptideket, amelyek javíthatják az állatok bélflóráját és csökkenthetik az antibiotikum-használatot.

Magyar lehetőségek és kutatási irányok

Magyarországon is egyre több kutatás és kísérlet foglalkozik a rovarfehérje takarmányozási felhasználásával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen több szakmai program is vizsgálta a fekete katonalégy lárvájának tápértékét, illetve a rovarfehérje biztonságos beilleszthetőségét az állati takarmányozásba.

Az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelenleg az engedélyezési és nyomonkövetési feltételeket dolgozza ki, hogy a rovarfehérje hazai forgalomba is biztonságosan kerülhessen. Magyarországon a rovarfehérje-takarmányozás terén már működnek vállalkozások: például a Grinsect fekete katonalégy-lárvával foglalkozik takarmányalapanyagok fejlesztésében. Ugyanakkor számos kezdeményezés még kísérleti vagy elő-üzemi fázisban van.

A magyar mezőgazdaság számára a technológia kettős lehetőséget rejt: egyrészt csökkentheti a szójaimportot, másrészt megoldást nyújthat az élelmiszeripari hulladék kezelésére. A nagy mennyiségű sörgyári, cukorrépa- és gabonafeldolgozási melléktermék ideális alapanyag lehetne a hazai rovarfarmok számára.

A jövő fehérjéje?

A világ népessége 2050-re eléri a 10 milliárd főt, miközben a fehérjeigény várhatóan duplájára nő. A hagyományos állattenyésztés környezeti terhei – földhasználat, vízszennyezés, metánkibocsátás – már most tarthatatlanok.

Ha a technológia gazdaságossá válik, néhány éven belül akár Magyarországon is megjelenhetnek azok az üzemek, amelyek a „szemétből” értékes fehérjét gyártanak. A fekete katonalégy lárvái így szó szerint életet lehelhetnek a hulladékba – és új alapokra helyezhetik az élelmiszer-termelés jövőjét.

Fenntartható élelmiszertermelés és alternatív fehérjeforrások

Az európaiak nem akarnak rovarfehérjét enni, így új célt jelöl ki a rovaripar