Rovarburger helyett rovarlisztes takarmány rovaripar
A rovarfehérje hosszú évek óta a fenntartható élelmiszer-termelés egyik ígéretének számít: környezetkímélő, tápanyagban gazdag, és előállítása jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos húsipari termékeké. Az elmúlt évtizedben számos európai startup és nagyvállalat kezdett el rovarból készült élelmiszereket – például bogárburgert vagy rovaralapú szeleteket – fejleszteni és forgalmazni.
Fogyasztói ellenállás: íz, bizalom, tradíciók
Az európaiak többsége továbbra is idegenkedik attól, hogy rovarokat egyen. Bár az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hatósága (EFSA) már engedélyezte bizonyos rovarfajok emberi fogyasztásra történő felhasználását, a piaci adatok szerint az eladások elmaradtak a várakozásoktól.
Forrás: freepik
Egyes országokban – köztük Magyarországon is – egyes médiahírek és internetes mémek inkább ellenérzést szültek, semmint kíváncsiságot.
A rovaripar új iránya: állati takarmány
A kudarcot vallott „bogárburger” után a rovaripar az állattenyésztés felé fordult. A rovarliszt – különösen a fekete katonalégy lárvájából előállított fehérje – takarmányként kifejezetten értékes, hiszen kiváló aminosav-összetételű és jól emészthető.
Ez az irány az Európai Unióban is támogatásra talált: 2021-ben engedélyezték a rovarfehérjék használatát a baromfi- és sertéstakarmányokban. A halgazdaságok már korábban alkalmazhattak rovarfehérjét, és az eredmények biztatóak, hiszen így csökkenthető az ökológiai lábnyom, illetve a szójaimport is visszaszorítható.
Magyarországi helyzet és lehetőségek
Magyarországon is megjelentek az első rovaralapú takarmánnyal kísérletező vállalkozások és kutatási programok, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói vizsgálják a rovarfehérje felhasználását a baromfi- és halgazdaságokban. Egyes hazai cégek már elkezdték a fekete katonalégy lárvájának tenyésztését, főként állateledel-ipari és mezőgazdasági célokra.
Bár a magyar fogyasztók körében a rovaralapú élelmiszerek egyelőre nem hódítanak, a mezőgazdaság számára ígéretes kitörési pont lehet a rovarfehérje, hiszen a hazai takarmánygyártás jelentős részben importra szorul, főként szójára.
Környezetvédelmi előnyök és a jövő kihívásai
A rovaralapú takarmány előnyei között szerepel, hogy előállítása jóval kevesebb vizet és földet igényel, mint a hagyományos fehérjeforrásoké. A rovarok ráadásul szinte minden szerves hulladékot képesek hasznosítani, így a körforgásos gazdaság egyik kulcsszereplőivé válhatnak.
A fejlődés útját azonban továbbra is szabályozási, technológiai és piaci kihívások kísérik. Fontos, hogy a rovaralapú takarmányok előállítása valóban fenntartható és gazdaságos maradjon, valamint hogy a fogyasztók – akár közvetetten, az állati eredetű termékeken keresztül – bizalommal fogadják a rovarfehérje alapú takarmányt.
A rovaralapú élelmiszerek egyelőre nem váltak az európai táplálkozás meghatározó részévé, de a rovaripar előtt új távlatokat nyitott az állati takarmányozás. Magyarország számára ez a trend egyben lehetőséget is jelent a mezőgazdaság modernizációjára és a fenntarthatóság növelésére.
