Szerző: Rostási Nikolett
Ruppert Annamária elkötelezte magát, hogy ezt az elfeledett ízt újra életre kelti, így létrehozta a Remonta verjust.
A Remonta Verjus megálmodója nem egyik napról a másikra talált erre az útra, bár gyermekkora óta kötődik Babarcszőlőshöz, ahhoz a helyhez, ahol végül megalapította vállalkozását.
– Szeretek visszatekinteni. Visszanézni egy életútra, ami tele van tapasztalásokkal, élményekkel, feladatokkal. Babarcszőlősön töltöttem gyermekkorom jelentős részét, és ahol később fiatalként az első vállalkozásunkat indítottuk el testvéremmel, édesapám támogatása mellett. Akkor már tudtam, hogy itt szeretnék élni, és ehhez szerencsére megtaláltam a megfelelő társat, Kun Szilárdot. Közel 15 éve itt élünk együtt, építjük birtokunkat és neveljük két csodálatos gyermekünket.
A szakmai munkát a testvére végezte, Annamária a gazdasági feladatokat látta el. Később a közös vállalkozás kettészakadt, és megmaradt a szőlőtermesztés a lovak mellett, mert a lótartás mindig része volt az életének. Több mint 15 évig versenyzett díjugratásban, militaryban, távlovaglásban, és több mint 30 éve tanítja a gyerekeket lovagolni. Jelenleg közel 30 lovat gondoznak a Babarcszőlősi Lovasudvarban.
Fotó: Rostási Nikolett
– Szeretek belefeledkezni a velük való munkába, szeretek tanulni tőlük. Nagyon sok jó emberi kapcsolat, barátság is a lovaknak köszönhetően köttettet. Így történt ez Schmidt Enikővel is, mígnem egyszer megkínált egy általa, saját szőlőjéből készített verjus-vel – meséli a kezdeteket Annamária.
Szerelem első kóstolásra
Ezután kezdett a tulajdonosban kirajzolódni, merre szeretne továbbhaladni. Bár a szőlőtermesztés régóta része volt az életének, valami még hiányzott. Az egészségtudatossága és az átélt ízélmény végül a verjus készítéséhez vezetett. Ebben megtalálta azt a hivatást, amely valóban boldoggá teszi.
– A családi vállalkozás szétválását követően a szőlőtermesztést Szilárddal közösen vittük tovább, míg a borászati tevékenységet testvéreim, Ákos és András folytatták. A szőlészetünkben termelt szőlőt villányi borászatoknak értékesítettük és értékesítjük a mai napig. Ez a tevékenység nem igazán hálás feladat, hiszen sehol nem jelensz meg, a munkád sikereit nem érzed a sajátodénak, a sikertelenségeket, az időjárási nehézségeket, az esetleges terméskieséseket, a fizetési morál okozta finanszírozási feladatokat viszont annál inkább.
Félreértés ne essék, tisztelem a bort, minden szakralitásával együtt, de meg kell tanulni csínján bánni vele. Elkészíteni viszont nem tudom, és nem is éreztem rá indíttatást. Kerestem valamit, ami szőlőből készül, amihez szívesen adom a nevemet. Ekkor jött Enikő, és az ő verjus-je. Szerelmes lettem az ízébe. Éreztem, hogy ez lesz az, amire vártam, így Enikőnek megemlítettem, hogy éppen van 20 hektárnyi szőlőm, és mi lenne, ha ebből elkezdenénk közösen gondolkodni. 2023-ban készült el az első tétel. Azóta minden évben készítünk verjus-t, melyet máig Enikővel együtt értékesítünk.
