Automatizált haltenyésztés

A kertészet fűtése során 65 °C-ról 30-35 °C-ra lehűlt termálvizet tovább hasznosítják a harcsatenyésztésben. Zárt technológiával, intenzív körülmények között termálvizes medencékben afrikai harcsát tenyésztenek. A halak hideg vízzel optimalizált 25 °C-os vízben nevelkednek. A kialakított recirkulációs rendszer minimalizálja az egységnyi termékre jutó felhasznált víz mennyiségét, így a vízcserekor csak a teljes mennyiség 10-15%-át szükséges cserélni, szemben a hagyományos, átfolyásos rendszert alkalmazó halgazdasággal, ahol ez a 600%-ot is eléri.

A haltermesztő telepen a takarmányozás és a teljes vízkör is automatizált. A rendszer legnagyobb nehézsége, hogy a vizet a medencéken belül forgatják, ami nagyon precíz, fegyelmezett műszaki és szakmai hozzáértést és irányítást igényel. Erről a cég másik alapítója, Gál Dénes gondoskodik. A tiszta víz a halnevelés alapja, ha megemelkedik az ammónia szintje a közegben, akkor nem képes táplálkozni a hal, tovább emelve a káros vegyületek szintjét. Felborul az ökoszisztéma, ami végzetes halpusztulást okoz. A szenzorok hamarabb mutatják a normálistól való eltéréseket, s még a baj megtörténte előtt be tudnak avatkozni a rendszerbe. A jól kialakított technológia esetén a hal húsának íze és állaga – amely egyébként rögtön reagál a környezetének minden változására, akár ízben, akár színben – kiváló lesz, s a haltermelés antibiotikum és plusz hozzáadott gyógyszerkészítményt nélkül is megoldható, erre a jövőben szeretnének védjegyet is kialakítani.

Alapanyagtól a végtermékig

Mivel magát a halat nehéz eladni, Szegváron kialakítottak egy haltermelésre épülő, 600 négyzetméteres feldogozóüzemet, amelyben éves szinten 500 tonna halat készítenek áruvá. A mindennapok során a mindig frissen elvet alkalmazzák, csak annyit halásznak, amennyi a napi feldolgozáshoz szükséges.

Mindkét termelési lánc körforgásos gazdálkodásnak tekinthető, melyben a zöldséghajtatás és a halnevelés egymást erősíti. Magas beruházási költséget követően a termelési költségek alacsonyabbak, a hagyományos rendszerekhez képest 30-40% energia-megtakarítás érhető el, a szén-dioxid-kibocsátás számottevő csökkentésével. A rendszer további előnye, hogy egész évben stabil termelést tesz lehetővé, a végtermék pedig versenyképes, helyi élelmiszer.