Tóth András József egyetemi adjunktus, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének munkatársa az MMG Direkt adásában az A2-es tejtermékekben rejlő lehetőségekről és a jelenleg is zajló fejlesztésekről osztotta meg gondolatait.
A tej meghatározó fehérjéje a béta-kazein, amely számos formában fordul elő. Táplálkozásunk során a leggyakrabban az A1-es és az A2-es béta-kazein kerül a szervezetünkbe. A közönséges, boltokban kapható tejtermékek fehérjetípusa többnyire A1-es és A2-es keverék. Tudatos genetikai szelekcióval azonban kialakíthatók olyan genotípusú tehenek, amelyek csak A2-es béta-kazeint tartalmazó tejet adnak. A Makrom Kft. évek óta végzi az ezzel kapcsolatos szelekciós munkát. Fontos kiemelni, hogy ez a genetikai szelekció nem egyenlő a génmódosítással. Emiatt az A2-es tejet úgy is hívják, hogy ősi tej. Tóth András elmondta,
A túltenyésztés és hozamelvárás viszont az A1-es béta-kazein elterjedését okozta. Azokban az országokban, ahol nincs jelentősebb túltenyésztés és folyamatos hozamnövelés, ott jóval több A2-es egyeddel találkozhatunk. De vannak olyan szarvasmarhafajták is, mint például holstein-fríz, aminek egyedei között több az, ami A2-es tejet ad. Hogy melyik tehén milyen típusú tejet ad, azt genomikai vizsgálatokkal egyszerűen ki lehet mutatni. Az egyedek genetikai ismeretével, tudatos tenyésztési stratégiával akár tiszta, kizárólag A2-es állomány is létrehozható, magyarázza a szakember. A Makrom Kft. nemesítési programjának köszönhetően 2025 januárjától több mint 400 egyedből álló, kizárólag A2-es tejet adó tejelőállomány jött létre Mágocson, ahol egyébként az A2-es tejtermékeket is gyártják napi 10 ezer liter A2-es tejből.
A1-es és az A2-es – egyetlen különbség
Fontos tudnunk, hogy az A2-es tej és termékei a tejallergiára nem adnak egyértelmű választ. Az A1-es és az A2-es béta-kazein között egyetlen aminosavnyi különbség van. Molekuláris szinten a 67. pozícióban elhelyezkedő hisztidin jellemzi az A1-es béta-kazeint és prolin az A2-es béta-kazeint. Az A1-es típusú tej emésztése során keletkező peptid tudományosan alátámasztottan összefüggésbe hozható különböző gyulladásos folyamatokkal, lassítja a bélműködést, az emésztést, emiatt gázok alakulnak ki, teltségérzetet, puffadást okozhat, különböző emésztési diszkomfortérzet mellett. Egyes kutatási eredmények azt is alátámasztották, hogy az A2-es béta-kazein fogyasztása során ez a peptid nem jön létre, vagy ha keletkezik is, elenyésző mennyiségben. Ezért is nagy öröm Tóth András számára, amikor a fogyasztók kedvező visszajelzéseket adnak az A2-es tej fogyasztása után.
– A Makron Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem között létrejött közös projektnek éppen az a célja, hogy új típusú termékeket fejlesszünk, szélesítve ezzel az A2-es termékskálát, mindezt hosszú eltarthatóságú, tartósítószer-mentes formában. Kiemelendő ez, hiszen a Zilda tejtermékek esetében egyéb adalékanyagokat sem használnak, így kizárólag a higiénia marad az eltarthatóság kulcsa – ismertette a szakember. – Itt kapcsolódik be az egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete, ahol élelmiszer- biztonsági kockázatok feltárásával és értékelésével foglalkozunk. Megpróbálunk egy olyan digitális élelmiszerlánc- menedzsmentrendszert alkotni, ami hozzásegíti a gyártót ahhoz, hogy hosszan eltartható termékeket fejleszthessen.
Valóban gyakori, hogy a tejtermékek emésztésével kapcsolatos problémákról hallhatunk. A tejfogyasztással összefüggő panaszok mögött többféle ok állhat, a tejfehérje-allergiától a laktózintoleranciáig. Míg utóbbira ma már széles termékválaszték kínál megoldást, egyre több fogyasztó tapasztalja, hogy bizonyos tejtermékeket nehezebben tolerál. Ezekre a megfigyelésekre reagálva – tudományos eredmények és fogyasztói tapasztalatok mentén – Makrom Kft. Zilda tejüzeme olyan tejtermékek fejlesztését tűzte ki célul, amelyeknek az összetétele eltér a megszokottól, ennek eredményeként jött létre az A2 termékcsalád.
