Helyüket egyre inkább a korán betakarított gabona- és egynyári fűszilázsok veszik át, amelyek a tejelő tehenek takarmányadagjának meghatározó összetevőivé válnak – többet fogunk belőlük etetni. A mért adatok azt jelzik, hogy magas, akár korlátozó mértékű nitrátkoncentrációk is előfordulhatnak ezekben a szilázsokban. Ennek oka, hogy a korai betakarítású kultúráknál nehezebb a tápanyag-utánpótlás optimális időzítése. Nézzük hát a tényeket és számokat.

A talajból a nitrogén nitrát formájában szívódik fel, és így tárolódik addig, amíg annak egy részét a növények aminosavak, illetve növényi fehérjék szintézisére használják fel. Ismert, hogy a nitrogénműtrágyák hatására jelentősen megnőhet a növények NO3-tartalma.

A túlterhelés következményei

A ritkán előforduló heveny nitritmérgezésnél nagyobb jelentősége van a tehenészeteket veszélyeztető krónikus nitrátterhelésnek, azaz amikor a terhelés folyamatos, de nem éri el a mérgezés szintjét. Nincsenek tipikus tünetei, a véreredmények nem jeleznek mérgezést, a májfunkció enzimértékei sem érik el a kritikus értéket. Ennek ellenére szaporodási problémákat, a termékenyítési index romlását, a vetélések számának növekedését, az ellést követő zavarok súlyosbodását idézheti elő. A hormonrendszerre gyakorolt hatás bizonyítéka, hogy 1600 ppm nitrát-N (7 g/kg sza. nitrát a TMR-ben) etetésekor a kora vemhes tehenek progeszteronszintje alacsonyabb! A nitrát a karotin A-vitaminná alakulásának hatékonyságát is rontja, illetve gátolja a karotinoidok felszívódását.

A nitritek nagymértékű szelektív mikrobagátló hatással rendelkeznek. Feltételezhető, hogy a bendőbe kerülő nitrát egy részének nitritté történő átalakulása gátolja a bendő mikrobiomjának megfelelő szaporodását és működését. A rost bontása a mikrobagátlás miatt csökkent mértékű lesz. Ilyen esetben tehát a TMR-rel bevitt rost a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll ugyan, a tehén bendőjében élő mikroorganizmusok mégsem képesek megfelelő hatékonysággal lebontani. Gyakorlati tapasztalatok szerint a bendőfolyadék összetétele (illózsírsav-tartalma) ennek hatására megváltozik, ami súlyos következményekkel járhat és étvágycsökkenést eredményezhet.

Az eddig ismertetett információk alapján tehát nagy körültekintéssel kell a takarmányok nitráttartalmát figyelni, mivel telepméretű állategészségügyi problémát és jelentős gazdasági kárt okozhat. Miközben a krónikus terhelés szinte „láthatatlan”, tünetekkel nem járó következményei nehezen felismerhetőek.

Felhalmozódás a növényi szervezetben

Tudvalevő, hogy a könnyen felvehető műtrágyák hatására megnő a növények NO3-tartalma (különösen jól akkumulál a zab, a rozs, a cirokfélék és a keresztesvirágúak). A szárazság/aszály növeli a nitrátfelhalmozást a kukoricában. A fenofázis előrehaladásával csökken a nitráttartalom a növényben. A szilázsban lezajló fermentáció hatására a nitráttartalom csökkenhet (akár 50%-kal), de csak káros erjedési folyamatok esetében történik meg a lebomlás.