A JACA ezzel a kormányzat munkáját segíti. Az új élelmiszerek engedélyezésével foglalkozó hivatali osztály csupán néhány fős, miközben egyszerre több kategóriát – génmódosított élelmiszerek, genomszerkesztett termékek, funkcionális élelmiszerek – ügyeit intézi. Yoshitomi rámutatott, hogy a hatóság kis létszáma miatt korlátozott, mennyi erőforrást tudnak a laborhúsnak szentelni, ezért a JACA segít összegyűjteni a nemzetközi szabályozási tapasztalatokat és tudományos megfontolásokat, átadni azokat a kormányzatnak, hogy a vita korlátozott kapacitás mellett is haladhasson.

A tudományos háttér megteremtése is a JACA feladata, független egyetemi szakértők bevonásával elemzéseket és ajánlásokat készítenek a döntéshozóknak. Minél több, iparágtól független, hiteles tudós szólal meg a témában, annál inkább a tények szerint alakulhat a vita. Példaként Yoshitomi egy 2025 áprilisában publikált állásfoglalást említett, amelyben a JACA által felkért szakértők összegezték a laborhús kockázatértékelésének és kockázatkezelésének szempontjait, és azt eljuttatták az illetékes hatósághoz. Már önmagában is nagy jelentőséggel bír, hogy egyre bővül a független, egyetemi szakértők köre, hiszen hiába beszél egy vállalati fejlesztő tárgyilagosan a technológiáról, sok fogyasztó eleve fenntartásokkal kezeli szavait az érintettsége miatt.

A JACA a médiával és a nagyközönséggel is proaktívan kommunikál. Rendszeres háttérbeszélgetéseket tartanak újságíróknak, hogy a közbeszéd leginkább a valóságon alapuljon. Egy közös kommunikációs útmutató kidolgozásával azt is igyekeznek elérni, hogy a cégek következetesen, félrevezető kifejezések nélkül mutassák be az új termékeket – ez Yoshitomi szerint kulcsfontosságú a bizalom erősítéséhez. Szerinte, ha az iparág szereplői egységesen, valósághűen kommunikálnak, az segíti a bizalomépítést és a konstruktív párbeszédet a társadalomban.

Vegyes fogadtatás és jövőbeli kihívások

Arra is rákérdeztünk, hogyan viszonyulnak a hagyományos állattenyésztők Japánban a laborhúshoz. Yoshitomi tapasztalatai szerint meglehetősen vegyes a kép. Akad köztük, aki szerint, ha az ország jövője szempontjából előnyös a technológia, akkor támogatandó, mások feltételesen nyitottak, és attól tartanak, hogy a közvéleményben ők lesznek kikiáltva bűnbaknak. Többen sérelmezik azt is, ha az új termékeket a hagyományos hús rovására bántó üzenetekkel népszerűsítik (például amikor egy növényi tejhelyettesítőt a tehéntejnél egészségesebbnek hirdetnek).

Több húsfeldolgozó középvállalat is vizsgálja a lehetőséget, hogy a dráguló importhús egy részét laboratóriumi hússal kiváltva kiszámíthatóbbá tehetik-e az ellátást, és mivel a sejthús valódi állati eredetű, az ízesítéséhez kevesebb aroma és adalékanyag kellhet, mint a növényi húspótlókhoz.