Yoshitomi szerint Japánban egyelőre korlátozott a laborhússal kapcsolatos ismeret. Mivel a japán fogyasztókat kevésbé motiválja az állatjólét vagy a klímavédelem, a tenyésztett hús széles körű elterjedése nehezen képzelhető el, hacsak az árát nem sikerül a hagyományos hús szintjére vagy az alá szorítani. Ugyanakkor – jegyezte meg – a hagyományos hús ára várhatóan tovább emelkedik, tehát a laboratóriumi és a hagyományos hús végül két külön ársávot célozhat meg. Ennek tudatosítása szerinte csökkentheti a feszültséget a két szektor között.

A jövő nagy kérdése, hogy sikerül-e a szabályozási és társadalmi kihívásokat párhuzamosan kezelni.

– Hiába hozzuk létre a jogi kereteket, ha utána nincs elég szakember a hatóságoknál a benyújtott anyagok értékelésére.

Ezzel párhuzamosan a társadalmi bizalom építését is kulcsfontosságúnak tartja: – Mélyíteni kell a párbeszédet a független szakértőkkel és a fogyasztói csoportokkal, hogy a laborhúsról szóló közbeszéd a valós lehetőségeket és korlátokat tükrözze. Ha a közhangulatot túlzott optimizmus vagy indokolatlan félelem uralja, az torzíthatja a döntéshozatalt és a piac alakulását is.

Wagyu marha: a sejtek márkanév védelme

A világhírű japán Wagyu marhahús is új kihívások elé néz a laborhús korszakában. A JACA egy olyan modellt javasol, amely védi a Wagyu tenyésztők érdekeit és a márkanév értékét, miközben lehetővé teszi a sejtek felelős felhasználását az új termékekhez. A javaslat lényege, hogy külön kezelik a Wagyu szarvasmarhák sejtjeinek felhasználását és a Wagyu márkanév használatát. Előbbinél a gazdák előzetes beleegyezésére és a minták nyomon követésére van szükség, utóbbinál pedig szigorú címkézési szabályokra és licenszhez kötött névhasználatra.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a Wagyu fajtából származó sejteket egy hivatalos sejtbankon keresztül, a tenyésztők tudtával és feltételei mellett kapják meg a fejlesztő cégek. Így minden felhasználás engedélyezett és visszakövethető lenne, a gazdák pedig részesedést kaphatnának a sejtekért cserébe. Ha egy vállalat a Wagyu nevet vagy imázst szeretné használni a kész termékén, azt csak külön megállapodás és díjfizetés fejében tehetné meg, és a csomagoláson világosan jeleznie kellene, hogy a termék sejttenyésztéses technológiával előállított, nem hagyományos Wagyu hús.

Yoshitomi szerint ugyanez a megközelítés más prémium vagy földrajzi oltalmú termékeknél – például a magyar mangalica sertésnél – is működhet. Bár élő mangalica jelenleg nem tartható Japánban az állategészségügyi korlátozások miatt, a mangalica eredetű sejtekből előállított hús – mint önálló kategória – mégis utat találhat a japán piacra. Így a fogyasztók megismerhetnék a különleges ízvilágot, és ha elnyeri a tetszésüket, az akár a magyar eredetű, hagyományos mangalica iránti érdeklődést is fellendítheti.

– Olyan a labor- és az állathús viszonya, mint a festménynek és a replikának: a másolat sosem ér fel az eredetivel, viszont megfizethetőbb és könnyebben elérhető – fogalmazott. Ha ezt a különbséget a gazdák és a fejlesztők közösen, őszintén kommunikálják, a két termék megférhet egymás mellett, sőt, kölcsönösen népszerűsíthetik is egymást.