Rengeteg ötletes megoldás került a látókörünkbe az évek alatt: lencsepástétom, sütőtök lekvár, de szilárd parfümöt is készíthetünk házilag. Érdemes a szilárd szörpöket is kipróbálni (ezeknek a nem folyékony állagú repceméz az alapja). Egyszerűen készíthetünk még árpavizet, uborkás üdítőt, görögdinnye héját kiránthatjuk, kandírozhatjuk édes csemegének, vagy ananászlével kombinálva hamis ananászbefőtt is készülhet belőle.
A zöld vajkrém (matcha tea porral színezve), vagy a sült banán elkészítése sem bonyolult, és itt van a fahéjjal szórt vaníliás bundáskenyér – mert ugye miért ne lehetne édes egy bundáskenyér? Csak nem így szoktuk meg.
Ki tudsz emelni 2-3 példát, ami téged is meglepett olvasva saját lapotokban a többi szerző cikkét?
Sokszor meg tudnak lepni, még így húsz év után is, ami jó. Zöldségekből is lehet süteményeket készíteni, például a paradicsomos piskóta és pite rózsaszín és még finom is. A csalános pedig nagyon szép zöld. Készülhet kelkáposztás keksz, spenótos muffin, vagy fűszerpaprikával színezett és ízesített kenyér, lepény vagy zsemle. Sőt, fordítva is igaz: paprikás édes kalács vagy pogácsa is nagyon finom. Tehát az, hogy a zöldégeket általában a sós a gyümölcsöket az édes ízzel társítjuk is csak egy megszokás. De zöldségekből teák is készíthetők… Zöld teából levest alkothatunk, esetleg párolt rizst ízesíthetünk a teakészítés során rehidratált zöldtea levelekből. Fenyőrügyből készülhet lekvár, mentából zselé, csalánsör, árpafasírt, diófasírt, búzakolbász, vagy búzából a fehérje tartalmát kivonva húspótló a búzahús.
Nagy kedvenceim a fűszerlekvárok, amikor olyan alapanyagból készítünk lekvárt, ami elvileg nem alkalmas rá. Ilyen a fahéj, a vanília vagy a kávé. Ám ha főzőtökből készült lekvárral hozzuk össze akkor a tök adja az állagot a többi az ízt.
Milyen visszajelzéseket kaptok az olvasóktól? Inkább, vegán, reformkonyha, tudatos fogyasztás, vagy egészségügyi megfontolásból olvasnak benneteket.
Induláskor nem igazán gondoltam, hogy ez ennyi ideig fog menni, de az érdeklődés adott a téma iránt. Ez nem csak a Herbáció kapcsán látható, hanem az utóbbi években egyre többen indítottak ehető vad növényekkel kapcsolatos blogokat, és ezek igen népszerűek. Az, hogy ki milyen megfontolásból érdeklődik e témák iránt nagyon vegyes lehet. Lehetnek egészségügyi okai, vagy akik növényi alapú táplálkozásra térnek át, vagy azt folytatnak számukra is igyekszünk sok inspirációt adni. A húsevők közül is sokan vannak, akik bár e növényi alapú dolgokat csak köretnek tekintik, de mégis nyitottak az új, kreatív megközelítésre.
Aki rántott húst eszik rántott hússal, neki érdemes megkóstolni a rántott káposztát egy tejfölös mártogatóssal, melynek az elkészítésének csak annyi a lényege, hogy egy kis fej káposztából úgy vágjuk a szeleteket, hogy mindegyiken maradjon egy kis torzsa és az elkészítés alatt hústűt is szúrunk bele – ez a két dolog elég ahhoz, hogy ne essenek szét a levelek.
Kezdők is elkezdhetik olvasni a magazint vagy nem árt hozzá valami alaptudás?
Bárki elkezdheti olvasni is, és kipróbálni is e recepteket, a nyomtatott lapszámok mellett a honlapunkon nagyon sok tartalom fent van ingyenesen, de van olyan előfizetéses felületünk is, ahol a húsz év összes tartalma olvasható. A kultúrnövényeink kreatívabb felhasználásáról szóló receptek teljesen veszélytelenek, hiszen azok alapanyagai zöldségek, gyümölcsök. Ahol ehető vad növény, vagy vadon gyűjtött gyógy- és fűszernövény az alapanyag ott azért kell egy biztos fajismeret, de ezt sem lehetetlen megugrani. Van egy ilyen mondás is ami gombászoktól ered, hogy egyszer mindent meg lehet enni, és ha szerencsénk van akkor többször is lesz erre lehetőségünk, alkalmunk. Jó, ha ezt nem a szerencsére, hanem a biztos fajfelismerésre alapozzuk inkább…
