A francia kapcsolat
Franciaország, amely mustárkészleteinek körülbelül felét Kanadából szerzi be, szigorú GMO-mentes szabványokat alkalmaz. Más nagy nemzetközi vásárlók is hasonlóan szigorúak. Sok kanadai termelő és kereskedő attól tart, hogy a piac bezárulhat, ha akár nyomokban is kimutatják a hibrid mustár-repcét.
„Úgy tekintenek rá, mint egy borotvapengére egy zacskó rizsben” – mondta Peter Gorski a Broadgrain cégtől, amely kanadai különleges növényeket értékesít világszerte.
Fotó: Pixabay
A külföldi vásárlók még nem mondták meg, hogyan reagálnának a GMO-nyomokra. A legtöbb szerződés GMO-mentességet ír elő, és két Reuters-hez eljuttatott szerződés is tartalmazta ezt. A francia törvény korlátozza a GMO jelenlétét az élelmiszerekben, de a pontos határértéket gyakran a vevő határozza meg.
Ütköző érdekek
A mustár ősi növény, magjait a Közel-Kelet kőkorszaki településein, sumér szövegekben és még Tutanhamon sírjában is megtalálták. A Bibliában Jézus is példázatot mondott a mustármagról.
Ezzel szemben a most létrehozott mustár-repce hibrid a 21. század tudományos vívmánya: évtizedes nemesítési és GMO technológiák eredménye, amely canolához hasonló olajat termel, és ellenáll egy gyomirtónak, amely az észak-amerikai gyomnövények ellen hat. Sok gazda már az 1990-es évek óta várja ezt az új növényt, de a fejlesztés hosszú és nehéz volt. A repce hűvös éghajlatot kedvel, de a klímaváltozás miatti hőség és aszály egyre nagyobb kihívást jelent.
A kezdeti kutatások egy részét gazdaszövetkezeti és egyetemi kutatók végezték, ma pedig a BASF áll a kereskedelmi bevezetés küszöbén az InVigor Gold nevű termékkel.
Míg a prémium növényeket termelők szerint ez képtelenség, a BASF úgy véli, akár 1,1 millió hektáron is termeszthető lenne a növény száraz területeken, megfelelő védelmi intézkedések mellett.
A nemesítő vállalat betartatja az engedélyeztetési eljárás szabályait, emiatt vélhetően hamarosan megkapják az engedélyt a forgalmazásra is. Ez a szabályozás ugyanis nem veszi figyelembe a piaci hatásokat.
