Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megbízásából készült legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a fogyasztói döntéseket elsősorban az ár befolyásolja, de az íz és az élelmiszerbiztonság továbbra is a legfontosabb szempontok között szerepel. A kutatás eredményeiről Joana Sousa Lourencót, az EFSA kommunikációs egységének társadalomtudósát kérdeztük.
Az uniós átlag jól kirajzolja a fogyasztói szempontok sorrendjét az élelmiszervásárlásnál. A megkérdezettek 60 százaléka az árat tette az első helyre, hat százalékkal többen, mint 2022-ben. Az árat az íz követi 51 százalékkal, majd szorosan utána az élelmiszerbiztonság, amelyet a válaszadók 46 százaléka tart meghatározónak. A termék származása (42%) és a beltartalom (39%) szintén sokak számára fontos tényező, bár ezek már inkább a második helyen jelennek meg a döntésekben.
A vásárlói döntések azonban nem rangsor mentén születnek. A választás gyakran több tényező egyidejű mérlegelésének eredménye, legalábbis ezt jelzi, hogy a származás és a tápanyagtartalom is nagyjából tízből négy fogyasztó számára fontos szempont. Az ár sok esetben inkább szűrőként működik, de a végső döntésben az íz, a biztonság, a megszokások és a rendelkezésre álló információk is szerepet játszanak.
A kutatás az Eurobarometer standard eljárásával készült 2025. március 26. és április 22. között az Európai Unió 27 tagállamában összesen 26 370, 15 évnél idősebb válaszadó megkérdezésével, többnyire személyes interjúk során, saját nyelvükön.
Joana Sousa Lourenco szerint az ár szerepének erősödése jól illeszkedik azokhoz a közvélemény-kutatási eredményekhez, amelyekben a megélhetési költségek és az infláció hatása visszatérő téma. A gazdasági környezet így közvetlenül hat a bevásárlási szokásokra is. Miközben az íz és az élelmiszerbiztonság jelentősége nagyjából változatlan maradt, a költségszempont az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált.
A biztonság alapvető elvárás
Az élelmiszerbiztonság sajátos kategória, nem valamiféle „hozzáadott érték”, hanem alapvető elvárás. A felmérésben a válaszadók 72 százaléka mondta azt, hogy személy szerint érdekli az élelmiszerbiztonság, ugyanakkor 41 százalékuk úgy véli, ez tulajdonképpen adottság – vagyis ami a boltok polcain megjelenik, annak biztonságosnak kell lennie. A társadalomtudós szerint a két állítás nem mond ellent egymásnak. Bár az érdeklődés magas, sok fogyasztó csak akkor kezd el igazán figyelni a témára, amikor valamilyen esemény vagy hír kizökkenti a megszokott biztonságérzetből.
Amikor konkrét kockázatokról kérdezték a válaszadókat, viszonylag stabil rangsor rajzolódott ki, ugyanakkor egy új, gyorsan erősödő aggodalom is megjelent.
A mikroműanyagok miatti aggodalom 2022-höz képest négy százalékponttal nőtt. Joana Sousa Lourenco úgy véli, ez utóbbi 2025-re több országban is előtérbe került, ami jól mutatja, milyen gyorsan válhat egy környezeti probléma élelmiszerbiztonsági kérdéssé a közvélemény szemében. A téma láthatósága is egyre nő. A válaszadók 63 százaléka hallott a mikroműanyagok élelmiszerekben való jelenlétéről, 8 százalékkal többen, mint a korábbi felmérésben. Az adalékanyagokról ugyanakkor 71, a növényvédőszer-maradékokról 67 százalék hallott.
