Megbízható források
Az EFSA-nál gyakran idézik a mondást, hogy „ha nem biztonságos, akkor nem élelmiszer”. Ez jól összefoglalja az európai élelmiszerbiztonsági rendszer alaplogikáját, a biztonság nem plusztulajdonság, hanem kiindulópont, amelyre minden más – a minőség, az íz vagy a fenntarthatóság – csak ezután épülhet.
A biztonság központi szerepe a bizalmi viszonyokból is kiolvasható. Az élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk forrásaként a válaszadók leginkább a háziorvosoknak és szakorvosoknak hisznek (90%), őket követik az egyetemeken vagy közpénzből finanszírozott kutatóhelyeken dolgozó tudósok (84%). A gazdák és elsődleges termelők szintén magas bizalmi szintet élveznek (82%), miközben az élelmiszeripari vállalatokban már csak a megkérdezettek 49 százaléka bízik. Ez arra utal, hogy a fogyasztók különösen értékelik a független tudományos és hatósági ellenőrzést. „A bizalom szempontjából kulcsfontosságú, hogy a döntések mögött átlátható, tudományos alapú értékelések álljanak” – fogalmaz a szakértő.
A tájékozódásnak ugyanakkor vannak korlátai. A válaszadók 30 százaléka azért nem keres külön élelmiszerbiztonsági információkat, mert úgy érzi, eleve eleget tud a kockázatok elkerüléséhez, míg 27 százalék szerint a téma túl szakmai és bonyolult.
– hívja fel a figyelmet Joana Sousa Lourenco. Ezért az EFSA számára fontos feladat, hogy a tudományos eredményeket érthetően, a mindennapi döntésekhez kapcsolódva mutassa be.
Közérthető üzenetek
A kommunikációs csatornák is gyorsan változnak. A televízió továbbra is a legfontosabb információforrás (55%), bár szerepe csökken, miközben az online keresők (38%) és a közösségi oldalak vagy blogok (26%) egyre nagyobb teret nyernek. „Az információ ma sokkal gyorsabban terjed, mint korábban. Ezért a kockázatokkal kapcsolatos üzeneteknek egyszerre kell pontosnak és közérthetőnek lenniük” – hangsúlyozza a szakértő.
Az uniós intézmények is igyekeznek alkalmazkodni a bizalom és az átláthatóság iránti növekvő elvárásokhoz. Az Európai Bizottság kiemeli, hogy a 2019-ben elfogadott – és 2021 óta alkalmazott – szabályozás célja a kockázatértékelési rendszer átláthatóbbá tétele. Egyszerűbben fogalmazva, a döntések mögött álló tudományos alapnak jobban láthatónak és érthetőnek kell lennie.
A felmérés szerint az európai élelmiszerbiztonsági rendszer működéséről szóló alapismeretek is erősödnek. A válaszadók 79 százaléka egyetért azzal, hogy léteznek szabályok az élelmiszerek biztonságának garantálására, 76 százalék szerint az EU a kockázatok megítélésében tudósokra támaszkodik, 71 százalék úgy látja, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok együttműködnek, 68 százalék pedig tisztában van azzal, hogy létezik egy intézmény, amely tudományos tanácsot ad az élelmiszerbiztonságról.
A rendszer egyik kulcseleme a nyomon követhetőség. Ennek köszönhetően egy termék útja a termeléstől az értékesítésig ismert, így kockázat esetén az érintett tételek gyorsan kivonhatók a piacról. „A bizalom akkor erős, ha az emberek értik is, hogyan működik a rendszer” – állítja Joana Sousa Lourenco. Szerinte ezért fontos, hogy a fogyasztók számára világos legyen, mi történik például egy termékvisszahívás során, és milyen szerepe van a tudományos kockázatértékelésnek.
