A Gibraltáron élő berber makákók viselkedésében egy különös jelenséget figyeltek meg: egyes csoportok rendszeresen földet esznek, különösen ott, ahol sok emberi eredetű élelmiszerhez jutnak hozzá. A kutatók szerint ez a viselkedés segíthet ellensúlyozni a természetes étrendtől eltérő táplálkozás emésztési hatásait – írja a Reuters.
A megfigyelések alapján azok a majomcsoportok, amelyek gyakrabban jutnak turistáktól lopott ételekhez – például csokoládéhoz, chipshez vagy fagylalthoz –, jóval nagyobb arányban jelenik meg a talaj evése a viselkedésünkben.
A jelenséget a szakirodalomban geofágiának nevezik, és nem ismeretlen az állatvilágban. Számos faj – köztük főemlősök – fogyaszt talajt, agyagot vagy krétát, amely segíthet a toxinok megkötésében, a gyomorsav semlegesítésében és a bélmikrobiom befolyásolásában. A kutatók szerint a makákók esetében ez a viselkedés valószínűleg az emésztőrendszer terhelésének csökkentését szolgálja.
Ne etessük az állatokat!
A vizsgálat során mintegy 230 egyedet követtek nyomon több mint másfél éven keresztül. Összesen 46 talajfogyasztási esetet dokumentáltak, amelyek döntő többsége turisztikailag frekventált területeken történt. Azok a csoportok, amelyek nem fértek hozzá emberi ételekhez, egyáltalán nem mutatták ezt a viselkedést.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a talajfogyasztás tanult viselkedés lehet. A fiatal egyedek gyakran más makákók jelenlétében kezdenek el talajt enni, ami arra utal, hogy megfigyelés útján sajátítják el ezt a stratégiát. Emellett az is megfigyelhető volt, hogy különböző csoportok eltérő típusú talajt részesítenek előnyben.
A jelenség jól példázza, hogy az állatok milyen gyorsan képesek alkalmazkodni az ember által átalakított környezethez. Ugyanakkor rávilágít arra is, hogy az emberi jelenlét és különösen az etetés milyen mértékben befolyásolja a vadon élő állatok viselkedését és egészségét.
A kutatók szerint az eredmények hozzájárulhatnak a turizmus szabályozásához is, mivel az illegális etetés visszaszorítása kulcsfontosságú lenne az állatok természetes életmódjának megőrzésében. A megfigyelt viselkedés ugyan alkalmazkodási válasz, de hosszabb távon az étrendi változások és az emberi hatások komoly kockázatot jelenthetnek az állatpopulációk egészségére.
