A történetek jobban megmaradnak

Niemann ismeretterjesztőként a gyakorlati tapasztalatokra épít. Könyveiben, cikkeiben és podcastjaiban nemcsak elméleti tudást ad át, hanem valós gazdasági helyzeteken keresztül mutatja be, mire kell figyelni az állattartásban és az önellátóbb gazdálkodásban.

Szerinte a történetek és konkrét példák sokszor jobban segítik a megértést, mint az önmagukban álló szabályok vagy statisztikák.

Ez különösen fontos azoknál, akik nem mezőgazdasági háttérből érkeznek, és fokozatosan tanulják meg a gazdálkodás mindennapi döntéseit. A fiatalabb generációk szemléletformálásában is ezt a gyakorlati megközelítést tartja meghatározónak, a könyvek és az oktatási tartalmak segíthetnek, de a legerősebb élményt az adja, ha a gyerekek eljutnak egy gazdaságba, és saját szemükkel látják, hogyan működik az élelmiszer-termelés.

A magyar szakmai nézőpontot Dr. Halbritter András Albert, az iskolakerti nevelés és agrárpedagógia hazai szakértője adja meg.

Szerinte a városiasodás és a digitalizáció következtében sok gyermeknek ma már nincs közvetlen tapasztalata az élelmiszer-termeléssel, a talajjal és az élő természettel.

Az iskolakert ezt a távolságot csökkenti, kézzelfoghatóvá teszi a termesztés folyamatát, és segít megérteni, hogy az ember nem kívülálló megfigyelője, hanem része a természeti rendszereknek.

Amikor a gyermek elveti a magot, gondozza a növényt, majd betakarítja a termést, nem elszigetelt fogalmakat tanul, hanem összefüggéseket: életciklust, ok-okozati viszonyokat, rendszerszemléletet.

Az iskolakert emellett olyan élményt ad, amelyet a hagyományos tantermi óra csak korlátozottan tud pótolni. Halbritter szerint a kerti munka mélyebb megértést, többféle készségfejlesztést és erősebb természeti kötődést eredményezhet.

A természetes környezet pozitív hatásai a figyelem fenntartásában, az idegrendszer kiegyensúlyozásában és a gyermekek lelki jóllétében is megjelenhetnek. A természethez való érzelmi kötődés pedig hosszabb távon a környezettudatos gondolkodás alapja lehet.

Halbritter ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az iskolakert nem a tantermi munka helyett, hanem annak kiegészítéseként működik jól. Az ismeretek rögzítését segíti, ha a gyakorlati alkalmakat tantermi feldolgozás követi, a kertben szerzett tapasztalat így rendszerezett tudássá válhat.

Tapasztalata szerint a gyerekek egyre távolabb kerülnek az élelmiszer eredetétől és a mezőgazdasági munka mindennapi valóságától.