Éppen ezért a kutatók szerint a talajbiodiverzitás-monitoringnak két feladatot kell egyszerre szolgálnia.
Egyrészt észlelnie kell a változásokat, például azt, ha egy mezőgazdasági területen átalakul a mikrobiális közösség, csökken a talajfauna sokfélesége vagy megváltozik a lebontó szervezetek aránya.
Másrészt segítenie kell az okok feltárását is, vajon a változás a földhasználat, a művelési mód, a növényvédőszer-használat, a klímahatások, a talajtömörödés vagy más környezeti nyomás következménye?
Ez különösen fontos a közpolitika szempontjából.
Ha a rendszer csak azt mutatja ki, hogy a talaj biológiai közössége megváltozott, de nem ad támpontot arra, hogy miért és milyen következményekkel, akkor a döntéshozók számára korlátozottan használható.
A cikk szerzői ezért úgy vélik, hogy a talajmonitoringnak többféle, egymást kiegészítő módszerre kell épülnie. Az eDNS alkalmas a széles körű, szabványosított biodiverzitás-felmérésre, de mellette szükség van közvetlen megfigyelésekre, a talajfauna mennyiségének és biomasszájának becslésére, valamint funkcionális jellemzők mérésére is. Ilyen megközelítéssel már nemcsak a közösség összetétele, hanem annak ökológiai jelentősége is értelmezhető.
Francia tapasztalatból európai előny
Franciaország az elmúlt években fontos tapasztalatokat szerzett a talajbiodiverzitás mérésében. A talajminőségi mérőhálózat, a Réseau de Mesures de la Qualité des Sols, vagyis az RMQS, valamint a GIS Sol keretében többféle biológiai protokollt teszteltek és alkalmaztak.
A francia rendszer értéke éppen abban áll, hogy nem egyetlen mutatóra támaszkodik, hanem több adatforrást kapcsol össze, így alkalmasabb a talajállapot változásainak értelmezésére.
A kutatók szerint ezek a francia tapasztalatok más országok számára is irányt mutathatnak az uniós szabályok gyakorlati bevezetésében. Az új irányelv előírja ugyan az eDNS-alapú mikrobiális vizsgálatot, de nem zárja ki, hogy a tagállamok más módszerekkel is kiegészítsék a talajok állapotának felmérését.
Ez azért fontos, mert így nemcsak az derülhet ki, hogy változik a talaj élővilága, hanem az is, mi áll a háttérben, és milyen beavatkozásokkal lehetne javítani a talaj állapotán.
A talaj Európa egyik legfontosabb, mégis sokáig alulértékelt erőforrása.
Ehhez azonban nem elég azt kimutatni, mi él a talajban. Azt is érteni kell, hogyan működik ez az élő rendszer, milyen hatások gyengítik, és milyen beavatkozásokkal őrizhető meg hosszú távon a termékenysége.
