Ahogy azt Bácskai Fanni, a DEDES projekt másik megálmodója elmondta:
– Teljesítményalapú szelekciót végzünk. Területeinken vörös angusokkal és akhal teke lovakkal dolgozunk. A vörös angus húshasznú fajta, és a mi tartásrendszerünk különlegessége az, hogy ásványi anyagokon és bálákon kívül más kiegészítő takarmányozást nem végzünk, állataink kizárólag a területen előforduló vegetációt hasznosítják. Az akhal teke esetében is az a fő szempontunk, hogy minimalizáljuk a hozzáetetést. Természetesen van egy átállási időszak, amíg az új lovak átállnak a ridegtartásra.
Legeltetés szarvasokkal
Bőszénfáról olvasóink többségének a szarvasfarm jut eszébe. A terület azonban néhány éve már nemcsak a gímszarvasoknak ad otthont. Nagy és fajgazdag csordák legelésznek a lankákon, mégis sikerül fenntartani, sőt javítani a gyepek állapotát. A gyepregeneráció érdekében alkalmazott megoldásokról Nagy János, a farm vezetője beszélt.
A gazdaság 1300 hektáron működik, mintegy 2000 legelő állatot tartanak, melyek közül – közel ezres állománnyal – a gímszarvas a meghatározó faj. Emellett dámszarvas, muflon, valamint több őshonos háziállatfaj is része az állatállománynak: jelentős számú bivaly, magyar parlagi szamár, húsmarhák, magyar hidegvérű lovak, továbbá kisebb számban juhok és kecskék is legelnek.
A gazdaság célja olyan komplex, önfenntartó rendszer kialakítása, ahol az állatok nem csupán végtermékként jelennek meg, hanem jelenlétükkel, valamint eltérő táplálkozási szokásaikkal a legelők állapotjavításának és az ökológiai folyamatok helyreállításának fontos szereplői.
A vezetőség szemléletváltása elsősorban az elmúlt évek markáns időjárási változásaihoz köthető. A nyári csapadék csökkenése és a tartós hőhullámok egyértelműen megmutatták, hogy a gyepek szenvednek. A döntő felismerést Nagy János számára egy 2023-ban látott, Allan Savory által tartott TED-előadás hozta meg, amely rávilágított arra, hogy a túllegeltetés és a műtrágyahasználat hasonló kárt okoz a talajban és a biodiverzitásban, mint a szántóföldek intenzív művelése. Ennek hatására a szarvasfarm területén teljesen megszüntették a műtrágyák és a paraziták ellen használt készítmények használatát. Antibiotikumokat korábban sem alkalmaztak, és mára már a kerítések körüli vegyszerezéstől is eltekintenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állomány parazitakezelés nélkül is életképes, nincsen elhullás. A gazdaság tudatosan figyel a természetes szelekcióra, és a tenyésztésben azokat az egyedeket részesíti előnyben, amelyek az adott környezeti feltételek mellett jól teljesítenek. Ez a megközelítés hosszú távon egyszerűbbé és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást, és csökkenti a vegyszerektől való függőséget.
