A legnagyobb kihívást a gyep regenerációjának biztosítása jelenti, különösen a vadállomány esetében, amelyet nem lehet istállózni vagy szigorúan szakaszos legeltetésbe vonni. A tenyészkerti területeken ezért bizonyos részeket fel kell áldozni, míg a regeneráció érdekében más, kiemelten fontos területekről kizárják az állatokat. A gyepek javítását szerves trágya, komposzt, felülvetés és újratelepítés segítségével végzik, valamint mikrobiológiai készítményekkel támogatják a talajéletet, és ezáltal serkentik a növények növekedését.
Mint azt Nagy János elmondta, a területek fő problémája a tömörödött, levegőtlen talaj, amely nem képes befogadni a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékot. A folyamatos legeltetés miatt a növények gyökérzete sekély marad, így a gyepek gyorsan kiszáradnak. A javulás ott tapasztalható, ahol sikerül pótolni a szervesanyagot és biztosítani a fajgazdag, leveles növényállományt. A felülvetésnél nincs univerzális keverék: a pillangósok és pázsitfüvek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mélyen gyökerező fajok, mint a cikória, az útifű és a lucerna, amelyek rövid legeltetés után hosszú pihentetést igényelnek.
A több fajjal történő legeltetés kulcsfontosságú, mivel a természetes rendszerekben minden faj egyedi preferenciával táplálkozik. A különféle állatfajok más növényeket fogyasztanak, különböző módon legelnek, és eltérő mikrobiológiai hatást gyakorolnak a talajra. Ez a sokféleség gazdagítja a talajéletet, és hozzájárul a legelők hosszú távú ellenálló képességéhez. A bőszénfai gyakorlat így a biodiverzitást nemcsak a növényzetben és a talajban, hanem az állatállomány összetételében is alapvető értékként kezeli.
Hazánk útja nem a tömegtermelés
A Bőszénfai Szarvasfarmon regeneratív gasztroest rendeztek, ahol Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora kiemelte: az ilyen kezdeményezések jól mutatják, hogy a mezőgazdaság komplex, egymásra épülő rendszerekből álló egység, amely a talaj egészségétől az emberi egészségig terjed. Az úgynevezett „One Health” szemlélet szerint a talaj, a növény, az állat és az ember egészsége szorosan összefügg, és csak rendszerszintű megközelítéssel biztosítható a hosszú távú fenntarthatóság. A rektor rámutatott arra is, hogy a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú a minőségi, helyben előállított élelmiszerekre épülő termelés erősítése. Magyarország méretéből és adottságaiból fakadóan nem a tömegtermelésben, hanem a magas hozzáadott értékű, prémium termékek előállításában lehet versenyképes. A helyi feldolgozás és értékesítés nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem hozzájárul a vidéki térségek népességmegtartó képességének növeléséhez is. A Bőszénfa ebben a tekintetben is példamutató: a termelés, a feldolgozás, a turizmus és a vendéglátás integrált rendszert alkot, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a fogyasztó között.
Tányéron a regeneratív gazdálkodás gyümölcsei
A Zselic szívében, a Bőszénfai Szarvasfarmon megrendezett regeneratív gasztroest nem csupán különleges kulináris élményt kínált, hanem egy olyan komplex agrárszemlélet gyakorlati bemutatását is, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a hazai és nemzetközi mezőgazdaság jövője szempontjából. Az esemény helyszínéül szolgáló Zselicvad Étterem és a hozzá kapcsolódó gazdaság a „termőföldtől az asztalig” stratégia valódi gyakorlati megvalósulása.
Az este során felszolgált ötfogásos vacsora alapanyagait a regeneratív szemlélet jegyében állították elő. A fogások középpontjában a vadgazdálkodásból és legeltetéses állattartásból származó alapanyagok – elsősorban szarvas- és bivalyhús – álltak. A menü összeállítása jól tükrözte azt a komplex ökológiai rendszert, amelyben a különböző állatfajok egymást kiegészítve járulnak hozzá a fenntartható működéshez, miközben a biodiverzitás megőrzése és erősítése is kiemelt szerepet kap.
A menüben koncentrálódó érték
A Bőszénfai Szarvasfarm vezetője, Nagy János azt hangsúlyozta: „Számomra ez a gasztroest mindent szimbolizál, ami Bőszénfához kapcsolódik. Hiszen ez a hely a talajok állapotának javításáról, a tájgazdálkodásról, a környezetvédelemről, a természeti értékek megóvásáról, újraépítéséről, a fás legelők kialakításáról, a vízmegtartásról és természetesen a vadgazdálkodásról, valamint a legeltetéses állattenyésztésről szól. De az emberekről is, hiszen egyrészt emberek végzik ezeket a tevékenységeket, másrészt együtt élünk a természettel, és közel 20 ezer látogató érkezik Bőszénfára évente, akik szintén megtapasztalhatják azokat az értékeket, amiket ez a természetközeli gazdálkodás jelent, és élvezhetik azokat a tápanyagdús és megbízható alapanyagokat, amik ebből a gazdaságból kerülnek ki – vegyszermentesen, antibiotikum-mentesen.”
A KAP Hálózat Zöld Támogató Egysége elkötelezett amellett, hogy ezeket a bevált jó gyakorlatokat a lehető legszélesebb gazdálkodói körrel megossza, ezzel hozzájárulva a szemléletformáláshoz és a fenntartható fejlődéshez.
Baklanov Szandra, Halmos B. Ágnes
Fotók: MMG archívum, Csatlós Norbert,
a Bőszénfai Szarvasfarm Fb-oldala
A regeneratív gazdálkodással, illetve legeltetéssel kapcsolatos témákról videókat láthatnak a Magyar Mezőgazdaság YouTube-csatornáján is.
