Technológiai ismeretek és kihívások

A gazdálkodók gyakorlatában a legelterjedtebb az esőszerű öntözés (33,3%-uk alkalmazza), ezt követi a mikroöntözés. Bár precíziós öntözést csak a válaszadók 12,5%-a alkalmaz, a felmérés szerint sokan tisztában vannak a technológiával. A legnagyobb ismerethiány a felszíni vagy felszín alatti vízrendezéssel kapcsolatban mutatkozik. Az egyszerű talaj-, víz- és növényvizsgálati módszerekkel kapcsolatban szintén szükség van a termelők tudásának bővítésére, hiszen a válaszadó gazdálkodók közel kétharmadának nincsenek, vagy csak felszínes ismeretei vannak róluk (1. ábra).

A termelői szervezetek visszajelzései alapján a technológiai színvonal rendkívül heterogén a termelő tagok körében: a hagyományos dobos öntözőktől a teljesen automatizált üvegházakig terjed a skála. Míg az új beruházások világszínvonalúak, a kistermelőknél gyakoriak az elavult, rossz hatásfokú megoldások.

A termelői szervezetek képviselőinek véleménye szerint a gazdálkodók az öntözést inkább gyakorlati tapasztalatok, mintsem tudatos növényélettani vagy adatvezérelt megfontolások alapján végzik, és minimális a tudástranszfer a gazdák között. Ráadásul gyakori az ellenállás a legfejlettebb (pl. VR-alapú) megoldásokkal szemben, azokat túl bonyolultnak vagy drágának ítélik.

Képzési igények és preferenciák

A válaszadók mindössze kis hányada jelezte, hogy saját maga vagy vállalkozásának alkalmazottai már rendelkeznek a szükséges öntözési ismeretekkel, ezért nem tartják indokoltnak a további tudásbővítést. A többség igényli a fejlődést: 36,3% alapszintű (kezdő), míg 34,5% középhaladó szintű tudás megszerzését tartja szükségesnek saját maga vagy alkalmazottai számára.

Haladó vagy mesterszintű tudást – amely az öntözéses gazdálkodás komplex rendszereit, az adatvezérelt döntéshozatalt és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is magában foglalja – a gazdálkodók 22%-a sajátítana el egy öntözéssel kapcsolatos tudásátadás keretében (1. táblázat).

Az igényelt tudásszint szorosan összefügg a gazdaság méretével, az öntözési gyakorlattal és tapasztalattal: a nagyobb gazdaságokat irányítók és a már öntözők többsége középhaladó vagy haladó szintű ismereteket sajátítana el.

Az öntözéssel kapcsolatos témák közül a legnagyobb érdeklődés a költséghatékonyság és fenntarthatóság iránt mutatkozik, a gazdák látni szeretnék a beruházások számszerűsíthető megtérülését, emellett a támogatási lehetőségeket is. A termelői szervezetek vezetői is kiemelték az öntözésgazdaságtani ismeretek jelentőségét. Fontos elvárás, hogy a gazdák képesek legyenek kiszámolni a kijuttatási költségeket és a beruházások megtérülését, igazolva a modern eszközök gazdasági előnyeit.

Hasonlóan magas arány, a megkérdezettek mintegy 60%-a szeretné tudását bővíteni a vízgazdálkodás és talajnedvesség, valamint az öntözési technológiák témákban. A legkevesebb említést a „precíziós öntözés és digitalizációs technológiák” kapta, ugyanakkor ez is a kérdőívet kitöltők közel felét érdekli, ami jelentős fejlesztési igényt jelez ezen a területen is (2. ábra).

Népszerű tudásátadási formák

Mind a kérdőíves felmérés, mind az interjúk eredményei alapján kijelenthető, hogy a gazdálkodók a gyakorlatorientált, vizuális képzési formákat részesítik előnyben. A leghatékonyabbnak a terepi bemutatókat tartják, ahol működés közben láthatják az új technológiákat bemutatóüzemben vagy más termelőknél. A gazdálkodói felmérésből kiderül, hogy a projektmunkán alapuló ismeretszerzést is sokan kedvelik, és a gazdálkodók mintegy háromnegyede tartja jó formának a gazdatársaktól való tanulást. A tantermi képzés kevésbé preferált, hiszen a nyolc felsorolt forma közül a hatodik helyen áll (3. ábra). Az időbeli szervezést illetően a többség az évente két alkalommal megvalósuló, egynapos tréningeket tartja ideálisnak.

Összességében, a hazai mezőgazdasági termelők körében egyértelmű igény mutatkozik a gyakorlatorientált, a mindennapi gazdálkodásban azonnal hasznosítható tudásátadás iránt az öntözéssel, vízgazdálkodással kapcsolatban. A képzéseknek egyszerre kell támogatniuk az alap- és középszintű ismeretek megerősítését, valamint a korszerű, digitális és precíziós megoldások elterjedését. Mindez hozzájárulhat a fenntarthatóbb, hatékonyabb és időjárási kockázatokkal szemben ellenállóbb mezőgazdasági termeléshez.

Hamza Eszter, Márkiné Tóth Orsolya,
Tornay Enikő
AKI KAP-hálózat ITE