A zöld támogatások szerepe tovább erősödhet
Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben az alaptámogatásokra nagyobb korlátozások – például degresszió vagy támogatási plafon – vonatkozhatnak, miközben a zöld vállalásokhoz kötött támogatásoknál ezek a korlátok enyhébbek lehetnek. Ez azt jelentheti, hogy a gazdálkodók számára a fenntartható gyakorlatok vállalása mind szakmai, mind gazdasági szempontból is egyre fontosabbá válik.
Papp Gergely előadása végén kiemelte:
Nő a nyomás a gazdálkodókon
A konferencia panelbeszélgetés résztvevői – Papp Gergely a NAK szakmai főigazgató-helyettese, Göbölyös Károly, a MAGOSZ szakértője, Salamonné Ebele Eszter a Magyar Államkincstár osztályvezetője és Paragi Márton a MOSZ főtitkára – szerint a támogatások jövedelemstabilizáló szerepe felértékelődik, miközben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Az új AKG- és ökoprogramok indulása óta már mintegy 1,5–1,6 millió hektár került be a támogatási rendszerekbe, ami a támogatott szántóterületek jelentős részét érinti.
Még tanulja a rendszer működését az ágazat
Göbölyös Károly szerint már a programok indulásakor látszott, hogy a gazdálkodók részéről erős az érdeklődés a támogatások iránt, különösen a 2022-es aszályos év tapasztalatai után. A termelők igyekeznek minden elérhető támogatási lehetőséget kihasználni a jövedelmezőség fenntartása érdekében.
A szakértő pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt időszakban több olyan módosítás is történt, amely könnyítette a gazdálkodók helyzetét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új belépők számára még idő kell a rendszer teljes megismeréséhez, különösen az AKG- és ökoprogramok összetett feltételei miatt.
Elmondta, hogy a támogatások gyors kifizetése komoly segítséget jelentett a gazdálkodóknak, különösen a tavaszi munkák finanszírozásában.
Szerinte a gazdálkodóknak érdemes folyamatosan dokumentálniuk a területek állapotát, hiszen egy aszály vagy egy kipusztult növényállomány esetében a georeferált fényképek később kulcsfontosságú bizonyítékot jelenthetnek egy vis maior eljárás során.
A szakértő szerint ma már nem lehet egyetlen évben gondolkodni: a gazdálkodóknak teljes támogatási ciklusokra kell tervezniük, miközben folyamatosan figyelniük kell az időjárási és piaci változásokat is.
A szankciók sokkal keményebbek lettek
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy az új támogatási ciklusban jelentősen szigorodtak a szankciók.
Salamonné Ebele Eszter elmondta: az új AKG-felhívások teljesen új logika szerint épülnek fel, ráadásul a jogkövetkezmény-rendszert is átalakították. Míg korábban jellemzően 10–30 százalékos levonásokkal találkoztak a gazdálkodók, ma már akár 50 vagy 100 százalékos támogatásvesztés is előfordulhat bizonyos kötelezettségek megsértése esetén.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2025 márciusának végére a kérelmek közel 98–99 százalékát lezárták, ugyanakkor számos esetben kellett szankciós döntéseket meghozni.
A leggyakoribb problémák között szerepelt:
- a vállalások túlvállalása,
- a határidők elmulasztása,
- a vetésszerkezeti előírások megsértése,
- tiltott növényvédő szerek használata,
- valamint az adminisztratív hibák.
