Az időjárás egyre inkább felülírja a terveket
A résztvevők szerint az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az ötéves vállalásokat rendkívül nehéz teljesíteni a gyorsan változó időjárási körülmények között.
Göbölyös Károly saját példát is említett: a lucernaállományok sok helyen már nyáron teljesen kisülnek, így a korábban természetesnek számító kaszálási ütemek tarthatatlanná váltak.
A szakértők szerint a jelenlegi támogatási rendszer sok esetben még mindig „tankönyvi időjárással” számol, miközben a gyakorlatban egyre szélsőségesebb körülmények között kell gazdálkodni.
Paragi Márton szerint ezért elengedhetetlen lenne a szabályrendszer további rugalmasítása és a szankciók újragondolása.
A jó szándék és a visszaélés között különbséget kellene tenni
A panelbeszélgetés résztvevői hangsúlyozták:
Papp Gergely szerint a jelenlegi klimatikus helyzet már nem tekinthető rendkívülinek, hanem „az új normál”, ezért a támogatáspolitikának is alkalmazkodnia kell ehhez.
A szakember úgy fogalmazott:
A vis maior lehet menekülőút – de korlátozottan
A beszélgetés során többször előkerült a vis maior kérelmek szerepe is. Salamonné Ebele Eszter elmondta:
Különösen fontosnak nevezték a georeferált fotók készítését, amelyek később bizonyítékként szolgálhatnak egy-egy ellenőrzés vagy jogorvoslati eljárás során.
A szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi vis maior rendszer hosszabb távon nem feltétlenül elegendő megoldás, mivel a szélsőséges időjárás már nem kivételes eseménynek számít.
Egyre fontosabb lesz a tudatos tervezés
A panelbeszélgetés résztvevői többször felvetették, hogy a sikeres részvételhez már nem elegendő az éves támogatási rutin.
– a vetésszerkezetet,
– a zöldtrágyázást,
– a melléktermék-visszaforgatást,
– a kaszálási időpontokat,
– valamint a dokumentációs kötelezettségeket.
Elhangzott: az egységes kérelem beadása már nem néhány hetes adminisztratív feladat, hanem egész éves folyamat, amely folyamatos odafigyelést és sok esetben szaktanácsadói segítséget igényel.
A gazdák nyitottak a zöld átállásra, amennyiben annak van fedezete
A panel végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a gazdálkodók alapvetően nyitottak a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatokra. Viszont a zöld átállásnak jelentős költségei vannak, amelyeket valamilyen formában kompenzálni kell. Ez történhet támogatásokon keresztül vagy akár a magasabb élelmiszerárakon keresztül is.
Papp Gergely szerint fontos társadalmi felismerés lenne annak elfogadása, hogy a mezőgazdaság nem önmagában okozója a klímaváltozásnak, ugyanakkor az ágazatnak komoly szerepe lehet annak mérséklésében és az alkalmazkodásban is.
Rugalmasság nélkül nem működik a zöld átállás
A klímaváltozás, az egyre szigorodó támogatási feltételek és az új AKG-rendszer egyszerre állítja komoly kihívások elé a magyar gazdálkodókat. A szakmai fórum konklúziója az volt, hogy a fenntarthatósági célok jelentősége tovább nő a következő években, ugyanakkor a jelenlegi szabályozási környezet sok esetben nehezen követi a mezőgazdaság gyorsan változó valóságát. A beszélgetésben visszatérő elem volt:
