A NAK működését nem csak a kamarai törvény, hanem másik hat jogszabály is meghatározza, amelyek „kötelezettséget, felelősséget és feladatot rónak a NAK-ra” – mondta a küldöttgyűlésen tartott beszámolójában Süle Katalin, a NAK talános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Ezek közül az államháztartási, valamint az adatvédelmi törvényeket emelte ki.
Forrás: NAK
Az alelnök felszólalásában reagált az elmúlt hetekben a NAK-ot ért felvetésekre, így például a kamara átvilágításának szükségességére is. „Ha valaki kamarai biztos személyében szeretné átvilágítani a kamarát, arra megvan a lehetősége, de csak korlátozottan, a jogszabályok által meghatározott korlátok között” – emelte ki. A NAK a jelen kormányzati struktúrában három különböző minisztérium részéről kötelezett közfeladat ellátásra.
– hangsúlyozta.
Mint megemlítette, Papp Zsolt korábbi elnök távozását követően kapott megkeresést, hogy a kamara béreljen fel egy külsős céget a teljes átvilágításra, de az adatvédelmi törvény ezt nem teszi lehetővé, ilyen átvilágításra a megyei és az országos küldöttgyűlésnek van joga, harmadik félnek viszont nincs.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a küldöttgyűlés előtti napon jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény felülvizsgálatáról, amely
Ennek felelőseként pedig az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert vagyis Bóna Szabolcsot jelöli meg.
Szintén a NAK küldöttgyűlése előtti napon jelent meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnökének, Koncz Máténak a nyílt levele, amelyet Kovács Petra Juditnak, az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági bizottsága elnökének címzett. Ebben egyebek mellett a NAK működésének átvilágítását kérte, illetve azt, hogy ne kelljen megfizetni az idei évre szóló tagdíjat, és ne legyen kötelező a tagság.
Süle Katalin a NAK eredményeinek felsorolásával reagált arra a kritikára. hogy a NAK elveszítette a szakmai fókuszát. Ezek között említette a falugazdász-hálózat működtetését, és például azt, hogy tavaly közel 170 ezer gazdálkodónak segítettek valamilyen közigazgatási ügyben.
Emellett a falugazdászok végzik a termésbecslést és az állapotminősítést, tavaly ezt több 515 ezer hektárt meghaladó területen, illetve például közel 50 ezer földügyi adásvételi és keresztszerződés, illetve több mint 36 ezer haszonbérleti szerződés vizsgáltak a NAK által működtetett bizottságok.
Beszélt a NAK tudásátadási tevékenyéségéről, amely keretében
- 33 szakmai kiadványt és tájékoztató plakátot adtak ki és
- 206 szakmai rendezvényt bonyolítottak le,
- a közös agrárpolitika jogszabályi tájékoztatása keretében pedig több mint 113 gazdálkodó kapott tőlük szakmai tanácsot.
Mint leszögezte, ezt a szakmai műhelyt nemcsak hogy megtartani, hanem fejleszteni kell, és bízik benne, hogy megtalálják azt a közös hangot mindenkivel, minden szakmai szervezettel és minden szakminisztériummal. Bejelentette, hogy levélben megkereste mind a három érintett minisztert, és felajánlottam az együttműködési szándékukat.
A beszámolót a küldöttgyűlés elfogadta. A küldöttgyűlésen Szinay Attila, a NAK főigazgatója arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy tavaly a kamara 900 millió forintnyi tagdíjkedvezményt nyújtott a tagságnak.
