Váltakozó levélállású, fényes, ovális, sötétzöld levelei hegyes végűek, lekerekített tövűek és dupla fűrészes szélűek, ősszel sárgára színeződnek. A sárgászöld barkák pedig tavasszal jelennek meg.
Több évszakban is érdekes fa, gyepre, teraszokra, árnyékos kertekbe vagy nyílt erdőszélekre jól alkalmazható, szép színfoltot ad. Fája nagyon kemény, ezért a középkorban szerszámfának használták. Ekkor a magyar erdők egészen Dalmáciáig terjedtek, és ezt a mediterráneumban elterjedt erdei fát a bognárok, szerszámkészítők előszeretettel használták.
Például az oly kedvelt korai juhar nehezen tűri az magas UV-sugárzást, vagy a kőrisek kéregbetegségei hiányossá teszik a fasorokat. A gesztenyék, platánok, tölgyek a csipkéspoloska áldozatává válnak, vagy csak költséges védekezéssel őrizhetők meg. Keresnünk kell azokat a fajokat, amelyek várostűrése, betegség-ellenállósága, aszálytűrése jobb. Erre a feladatra tartom esélyesnek az Ostrya carpinifolia Scop. fafajt, amely déli szomszédainknál és a Balkánon már bizonyította alkalmasságát.
A környezet szárazabbá válásának legfontosabb okai
• Globális felmelegedés: a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése miatt fokozottabb a párolgás.
• Csökkenő csapadék: Magyarországon és a Balkán-félszigeten a nyarak forróbbá és szárazabbá válnak, csökken a csapadék mennyisége, a vízgyűjtő területekről egyre kevesebb víz kerül a Kárpát-medencébe, ezért állandósul az alacsony talajvízszint.
• Talaj nedvességtartalmának csökkenése: a hosszan tartó száraz időszakok miatt a talaj felső rétege szárazabbá válik, emiatt elmarad a reggeli pára, így nem jut nedvesség a légkörbe.
• Helyi tényezők: bizonyos adottságok, például déli kitettség, homokos vagy köves talaj, törmelékes altalaj, városi környezet, épületek, burkolatok gyors melegedésének és hőmegtartásának negatív hatása.
Farkas Andrea
