Milyen most a tejpiac, hogyan alakulnak az árak?

A legfrissebb ismert hazai felvásárlási átlagár 2026. áprilisi, mely márciusról további 5,7 százalékos csökkenéssel kilogrammonként 138,37 forintra süllyedt, így 31-32 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, illetve a tavalyi éves átlagnál. A kiviteli ár mindeközben 15 százalékot zuhant, a 96,06 forintos kilogrammonkénti ár a 2025. áprilisitól 45 százalékkal marad el.

A rendelkezésre álló első négyhavi adatok alapján a hazai felvásárlásban stabilitás látszódik, a tavalyihoz képes 1 százalék alatti a bővülés. Ugyanakkor két kiegészítést tennem kell ehhez az adathoz. Egyrészt, ha csökkenne is az idei felvásárlás a tavalyi magas bázishoz képest, az minden bizonnyal úgy is lényegesen magasabban marad, mint a 2024. vagy 2023. évi felvásárlás.

Másrészt hiába látjuk, hogy a hazai termelésellenőrzött tehénállomány december óta 3000-4000 állattal csökkent, mindez hiábavaló, ha Európa jelentős részén nem lassítanak a gazdák. Gondolok itt arra, hogy a német, lengyel, cseh és szlovák tejfelvásárlás együtt mérve áprilisban is még 4 százalék fölötti mértékben nőtt.

Látszik-e a kiút az év eleji válságos helyzetből?

Nehéz találni, de vannak pozitív jelek a piacon: egy hónap alatt 15 százalékot nőtt a külföldi eredetű spot tejek ára Olaszországban, és három hónap alatt több mint 6 százalékot emelkedett a FrieslandCampina garantált ára. A savó európai átlagára pedig, a savófehérje népszerűsége okán, az elmúlt négy év legmagasabb árát érte el.

Erősen árnyalja azonban ezt a kedvező képet az, hogy amit nyer a feldolgozó a poron, azt elbukja a trappista árán: igaz, hogy a sovány tejport az elmúlt három év legmagasabb árszintjén adják, eközben a zsírkomponensek (tejszín, vaj) ára mélyrepülésben van.

A Európai Bizottság értékelése szerint hiába van sok tej a piacon és csökkennek az árak, bizonyos termékek (például tejpor) drágulása és az olcsóbb termékek iránti kereslet valamelyest egyensúlyban tartja a piacot. Ugyanakkor a geopolitikai feszültségek, például a Közel-Keleten kialakult konfliktus elhúzódása még ronthat a mostani helyzeten.

A jelenlegi nyerstejárak mellett milyen eredménnyel működnek a tehenészetek?

A nyerstej értékesítése igen eltérő konstrukciókban történik, az általánosnak tekinthető módszer mellett van, aki saját tulajdonában lévő feldolgozónak adja el a tejet és van olyan is, aki a külföldi fuvarköltségekkel csökkentett tejáraknak van kitéve. Ez az jelenti, hogy a piaci válság mindenkire máshogy, más ütemben hatott.

Egy azonban biztos: a 96 forintos kiviteli és a 138 forintos belföldi átlagár még támogatásokkal és folyamatos költségcsökkentés, illetve hatékonyságnövelés mellett sem közelíti meg az önköltséget, tehát komoly és elhúzódó veszteségekről kell beszélni minden szereplőnél.

 Milyen hatással volt, illetve van az alacsony felvásárlási ár a termelési szerkezetre? Látható-e a tehénállomány csökkenése?

– Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által nyilvántartott termelésellenőrzött állomány 4000 tehénnel és 8 teleppel csökkent eddig az év folyamán. Ezt a káros folyamatot a tejpiaci válság mellett a munkaerőhiány és generációváltási problémák is okozzák. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy mindeközben komoly fejlesztések is zajlanak, zajlanának az ágazatban, termelőnél és feldolgozónál egyaránt.