A terméktanács többször szóvá tette, hogy arányaiban magas a nyerstej-export, itthon kellene feldolgozni a tejet. Jelenleg ez ügyben mi a helyzet?

Az európai tejpiaci helyzet minket sokkal komolyabban érint, mint más tagállamokat, ennek pedig legfontosabb oka a külpiacainknak való kiszolgáltatottságunk.

A hivatalos adatok szerint napi 1 millió kilogramm nyerstej hagyja el az országot, miközben a sajt-, vaj- és joghurtimportunk aránya is magas. Mindkét relációban rosszul jövünk ki a helyzetből: egyrészt a nyersanyagárakban szembe találkozunk a nyerstej-feleslegek nyomott árával, és a késztermékek piacán is hozzánk áramlik az olcsó feldolgozott tejfelesleg. Középtávon ezen is segíthetne a nyerstej itthon tartása, feldolgozása és polcra helyezése.

Mennyire voltak sikeresek a tejpiaci szereplők az élelmiszeripari pályázatokon? A nyertesek meg is valósítják a tervezett beruházásaikat?

A támogatói okiratokat a pályázok jelentős része megkapta, most a hitelek kapcsán folynak a tárgyalások a bankokkal, amelyek végén a szükséges (kamattámogatott) hitelszerződések vélhetően többnyire megszületnek. Azonban amikor már szinte minden „csőre lesz töltve”, akkor kell majd meghozni a döntést, hogy ténylegesen elindítják-e a beruházást.

A beruházási környezet, illetve a hangulat nyilván romlott. A támogatás magas szintje miatt nem várunk szignifikáns visszaesést, de akik 60-80 forintot kapnak a nyerstejért és likviditási gondokkal küzdenek, kétségkívül meg fogják gondolni, hogy mit tegyenek; nem rohannak, nem kapkodnak, kivárnak és számolgatnak. Az ágazati támogatott beruházási programok folytatása természetesen indokolt és szükséges.

Fontos, hogy a tejfeldolgozó nagyvállalatok középtávon is részesei legyenek ezeknek a támogatási konstrukcióknak, mivel meghatározó szerepet töltenek be az ágazat stabilitása és feldolgozói kapacitása szempontjából.

Milyen javaslatuk van az új agrárkormányzat számára a tejpiac stabilizálására?

Mely területeken vár a Tej Terméktanács beavatkozást, és pontosan mit?

Összeállítottunk és eljuttattunk az új szakminisztérium részére egy rövid és középtávú feladatokat tartalmazó, terjedelmes javaslatcsomagot. Szakmai javaslataink ágazati, azaz termelői, feldolgozói és kiskereskedői szinten ölelik fel a termékpályát sújtó problémákat, amelyek közül prioritásokat is kiemeltünk az anyagban.

Ezek közé tartozik egyebek közt az áfacsökkentés a laktózmentes tej és trappista sajt esetében, az árrésstop kivezetése, kedvező kamatozású feldolgozói hitelkeret megteremtése, feldolgozói tejtermékkészletek csökkentése, különösen az import által uralt közétkeztetésben, a tejtermelést és -feldolgozást terhelő közüzemi díjak (ipari áram, gáz, víz, szennyvíz), illetve az EPR- és DRS-díjak mérséklése, kiskereskedelemi különadó alap csökkentése/ kivezetése, a ragadós száj- és körömfájás miatt még meglévő korlátozások, illetve, például Szerbia és Koszovó esetében, a tejtermék-exportot lassító, túlzott adminisztratív szabályok elleni fellépés.

Lassan vége a tanévnek. Hogyan lehet értékelni az iskolatejprogramot?

Milyen piaci szereplők számára nyújthat segítséget a program, és milyen állami szerepvállalásra van szükség? Ez mekkora szelete a tejpiacnak, (mekkora mennyiséget fed le), és van-e ebben tartalék?

Vannak kérdések, melyben a tejágazat szerepelői egyetértenek és vannak, amelyben nem. Az viszont nem kérdés, hogy a tejtermékpályán mindenki szomorúsággal nézi azt, ami az iskolatejprogrammal történt az elmúlt években. Ötről először négyre, majd háromra csökkent azon napok száma, amikor a gyerekek tejtermékhez juthatnak. Az elmúlt fél évtized tejfeldolgozókat terhelő költségnövekedését nem ismerte el a rendszer.

Amikor 2025 végén láttuk, hogy az olcsó tej okán lendületet vehetne a program, akkor a bürokrácia jelentett akadályt. Olyan apróságokról már nem is beszélünk, hogy vajon a Magyar Élelmiszerkönyvnek megfelelő tejtermék miért nem engedélyezett a gyerekeknek az iskolatejprogramban.

Nyilván nem váltja meg a világot a program, de a kisebb feldolgozók és a tejet fogyasztó gyerekek, a jövő tejivó generációja szempontjából ezt nem szabad elengedni. Nem hagyhatjuk, hogy a program teljesen kiüresedjen, bízunk benne, hogy van visszaút.