Hogyan alakul az import? Mely termékkategóriákban van növekmény, és azt mi okozza?

A tavalyi éves 2,5 millió tonnás, illetve az első negyedév további 1,5 millió tonnás európai felvásárlási tejtöbbletének egy része önköltség alatti áron keresi a piacait. E tekintetben már tavaly is komoly gondok voltak: 2024-ről 2025-re 3 százalékkal bővült a dobozos tej-, 7 százalékkal a sajt- és 10 százalékkal a joghurtbehozatalunk.

Idén még csak az első negyedéves adatok ismertek, eszerint a dobozostej-import helyzete nem romlott, ugyanakkor a sajtimport 12 százalékot bővült a tavalyi 7 százalékon túl. A piac ismeretében várható volt, mégis megdöbbentő, hogy a trappista névhasználat rendbetétele után az első negyedévben 22 százalékot bővült az edami és 52 százalékot a gouda behozatala, miközben az (ál-)trappista import 42 százaléka eltűnt.

 Hogyan hat a piacra az erős forint?

A 23 centes spot árú tej ma 81 forintot ér, míg egy évvel korábban ez 92 forint lett volna. Import és késztermék szintjén sem mindegy, hogy a 3 eurós német félkemény sajtok 1000 vagy 1200 forintért érkeznek Magyarországra a nagykereskedőkön keresztül.

Pedig az elmúlt években nagy reményekkel épültek hazai sajtgyártó kapacitások. Ezek a gyártók hogyan teljesítenek? Mi okozza a piacvesztést?

Az elmúlt években szinte az összes tejfeldolgozó vállalkozás fejlesztett, például feldolgozói kapacitásbővítő vagy hatékonyságnövelő beruházásokat valósítottak meg. A késztermékkínálat magas importaránya ezt kívánatossá is teszi. A sajtnál évekig beszéltünk arról a negatív piaci folyamatról, hogy a polcokon 50:50 százalék a hazai és import termékek aránya, ez azonban az elmúlt egy évben tovább romlott.

A hazai árszintnél olcsóbban hozzánk kerülő sajt mennyisége rendkívül megnőtt, ezzel egy időben pedig csökkent a hazai készítésű sajt eladása. Egészen ijesztő, hogy az első negyedévben 26 ezer tonna sajtelőállítással szemben 21 ezer tonnás import áll. Ha figyelembe vesszük, hogy ez idő alatt mintegy 14 ezer tonna volt a normál sajtexportunk, akkor látjuk, hogy a hazai felhasználás legalább 60 százaléka már import lehet.

A Tej Terméktanács tagjai a meghatározó kiskereskedelmi láncok is.

Ebben a helyzetben, amikor az árréstoptól az árfolyamig több tényező is az import felé „löki” a kiskereskedelmet, mennyire lojálisak a hazai termékek iránt? Hogy szegmentálható a kiskereskedelem az import szempontjából?

Árstop, árrésstop, kiskereskedelemi különadó és az inflációcsökkentési „kötelezettség” mellett sok külső tényező is nehezíti az együttműködést a kiskereskedő és a feldolgozó között. A kiskereskedők azonban mindenkor rendkívül fontos partnerek: ők adják el ma, és holnap is ők fogják eladni a feldolgozóink által készített tejtermékeinket. A növekvő importmennyiségek a nagykereskedők és a független kisboltok szerepét húzzák alá.

Az olcsó, piacromboló import rendkívül nehéz helyzetbe hozza a hazai tejfeldolgozókat, tejtermékeik értékesítésében ellehetetlenülnek, mindez pedig közvetve a tejtermelőkre is súlyos hatással van. Egy rendkívül fontos terület például közétkeztetés, ahol a felhasznált tej és tejtermékek döntő többsége ma olcsó import vagy olyan nagykereskedők közvetítésével kerül beszerzésre, amelyek szintén főként importtermékeket forgalmaznak.

Ezért is kértük a kormányt, hogy a tej- és tejtermék-importtal foglalkozó nagykereskedőknél fokozott és szigorú ellenőrzéssel vizsgálja a hatályos jogszabályi kötelezettségek – különösen az importbejelentési kötelezettség, valamint a Tej Terméktanács kiterjesztett intézkedéseinek – betartását, és éljen szankcionálási jogával.