Bánrévi István: „A gazdasági hátteret figyelni kell”

Poroszlót elhagyva bekanyarodunk az Aranyosi Dombi Tanyára, amit Bánrévi István és felesége 1992-ben vásárolt meg. Az eredetileg állattenyésztő végzettségű Bánrévi István felmenői is mezőgazdasággal foglalkoztak Poroszlón és környékén, itt is nőtt fel, így jól ismeri a hely adottságait.

– És már ott tartunk, hogy hamarosan újabb generáció veszi át a gazdaságot, a nagyobbik fiam, Dániel 110 hektáron önállóan gazdálkodik, magyar tarka és Blonde d’Aquitaine húsmarhákat tenyészt – jegyzi meg.

De ne szaladjunk előre, ne hagyjuk ki azt a néhány évtizedet, amíg elérte a mai méretét és formáját a gazdaság. Növénytermesztéssel foglalkoznak és legelőkkel rendelkeznek, ugyanis eleinte a juhtartás volt a fő profil, amit pár éve jócskán lecsökkentettek, jelenleg 130 darab birkát tartanak.

– Mindig a gazdasági hátteret kell figyelni, ha valami megváltozik, akkor a gazdaságban is más irányt kell venni. Ezért történt, hogy akkor felhagytunk a nagy számú birkatartással, láttuk, hogy már nem éri meg. Most viszont megint kedvez a helyzet a juhtartásnak. A szaporulatot külföldre értékesítjük, húsvét közeledtével szállítják az idén született bárányokat. A kilencvenes években a tanyaudvaron vendégfogadással foglalkozunk, turistacsoportoknak főztünk bárányételeket, mert megfizethető volt és nagyon szerették. Ma már nem tudjuk eladni a vendégeknek, annyira drága – fogalmaz Bánrévi István.

Készítettek sajtokat kecsketejből és a két jersey tehén tejéből, gomolyát, füstölt sajtot, tejfölt, túrót, mindenféle tejterméket, amire az ételek készítéséhez szükség van. A vendégek is nagyon kedvelték a kézműves sajtokat. Végül abbahagyták, úgy látták, hogy a két tehén és a néhány kecske kevés ahhoz, hogy gazdaságos legyen a feldolgozás, olyan magasak a járulékos költségek. Egy nagyobb, csak erre szakosodott gazdaságnál ez megoldható, de kicsiben nem, indokolja a döntésüket István.

Baromfit a család számára tartanak. Korábban nagyobb mennyiségben neveltek csirkéket a húsért és a tojásért, de erről is lemondtak. István szerint a tojás megint az a termék, amit el kellett engedjenek, mert olyan hatósági előírásokat szabtak ki rá, amik miatt nem éri meg ilyen kis mennyiségben foglalkozni vele.

Amikor a feldolgozás kerül szóba, azt mondja, az előírásoknak nagyon nehéz megfelelni. Azt tapasztalja, hogy például a nyugat-európai országokban egyszerűbben lehet kistermelőként működni és kistermelőktől vásárolni is. Magyarországon a bonyolult szabályozások miatt sokan, ahogyan ők is, abbahagyják a kistermelői feldolgozást és ezt nehezen éli meg.

– Az állattartást, a sajtkészítést a tojástermelést és az egész gazdaságot úgy építettük fel, és kizárólag azért csináltuk, hogy az étteremet ellássuk a tanyán megtermelt alapanyagokkal. – Úgy döntöttek ugyanis 2012-ben, hogy a Poroszló központjában lévő régi családi házukat vendéglővé alakítják, kemencét építettek és hagyományos magyaros fogásokat készítettek. – A háttér a saját gazdaságunk volt, ahonnét különféle húsokkal, tejtermékekkel láttuk el az éttermet, mondja Bánréviné Vágó Eleonóra, az Aranyosi Dombi Udvarház Étterem lelke.

Kezdetben csoportokat fogadtak, kemencés ételekkel várták a turistákat, de időközben változtak az igények, amihez ők is igazodtak, és ma már à la carte étteremként működnek, ahol az étlap hagyományos magyaros fogásokból áll. Mottójuk ma is „Tanyánktól az asztalig” és arra törekszenek, hogy a saját gazdaságukban megtermelt adalékmentes alapanyagból készítsék az ételeket, de amint kiderült, ez már nehezen megvalósítható. Eleonóra azt mondja, amit már nem termelnek meg, azt igyekszik megbízható termelőktől beszerezni.

Jelenleg 100 hektár szántót művelnek, amelyen megtermelik az állatok takarmányát, emellett értékesítésre is marad napraforgó, búza, árpa. A tanya részben lovas központtá alakult. A család fiatalabb gyermeke, István lovas turizmussal, oktatással, lovak képzésével foglalkozik.