0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 28.

Őshonos juhfajtáink megőrzése nemzeti érdek

A rackajuhokra és más őshonos juhainkra nem múzeumi darabként kell tekintenünk. A magyar állattenyésztés élő értékeiről Lévai András beszélt a Kiskérődzők Szakmai Napján Hódmezővásárhelyen.

Funkció a különleges külső mögött

A rackajuh legismertebb ismertetőjegye a már említett csavart szarv és a hosszú, lecsüngő gyapjú, amik nem pusztán látványos küllemi elemek. A hosszú gyapjú védi az állatot a szélsőséges időjárástól, a szilárd lábszerkezet pedig a hosszú legelési utakhoz alkalmazkodott. A küllem tehát szorosan összefügg a fajta használati értékével és ellenálló képességével.

„A tenyésztés során korábban túlzott hangsúlyt kapott bizonyos küllemi szelekció, ami genetikai vonalak elvesztéséhez vezetett”

– mondta el Lévai András. Ma már ezért a genetikai változatosság megőrzése is kiemelt feladat.

Támogatások nélkül az őshonos fajták veszélybe kerülhetnek

A tenyésztésvezető részletesen beszélt az őshonos juhfajták támogatási rendszeréről is. Magyarországon több őshonos fajta – köztük a hortobágyi racka, a cigája, a cikta és a gyimesi racka – külön támogatásban részesül.

Ezek a források a piaci hátrányok kompenzálását szolgálják, hiszen az őshonos fajták termelési mutatói sok esetben elmaradnak az intenzív fajtákétól.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: „súlyos hiba lenne kizárólag a támogatások miatt tartani ezeket az állatokat. A hosszú távú fennmaradást elsősorban az elkötelezett tenyésztői közösségek biztosíthatják.”
racka, őshonos
(Fotó: MMG Archív)

Réspiaci lehetőségek és hobbiállat-tartás

Az előadásban szó esett arról is, hogy az őshonos juhfajták számára új piaci lehetőségek is nyílhatnak. A racka például egyre népszerűbb hobbiállatként Nyugat-Európában is, különleges megjelenése miatt.

Emellett a természetvédelmi legeltetésben, nemzeti parkok kezelésében, valamint speciális hús- és kézműves termékek előállításában is fontos szerepet kaphatnak ezek a fajták.

Lévai András szerint a jövő egyik nagy kérdése az lesz, sikerül-e olyan piaci pozíciót találni számukra, mint amilyet korábban a mangalica is ki tudott harcolni magának.

A genetikai örökség megőrzése közös felelősség

A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége génmegőrző programokkal, tenyészállat-nevelő telepekkel és genetikai vizsgálatokkal is támogatja az őshonos fajták fennmaradását.

A cél, hogy minél több vérvonal és család megőrizhető legyen, még akkor is, ha a jövőben jelentős állománycsökkenés következne be.

„A magyarság és a magyar állattenyésztés olyan értékeiről beszélünk, amelyeket meg kell tartanunk”

– zárta előadását Lévai András.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu